|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 228 találat | lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-210 | 211-228 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Lezsák Sándor 2014. június 1.Lezsák: nemzetpolitikai feladat a határon túli magyar iskolák segítéseA kormány nemzetpolitikai feladatának tekinti, hogy a határon túli településeken segítse a magyar nyelv tanítását, támogassa a magyar iskolákat és a magyar egyházakat - mondta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke vasárnap a Lakiteleki Népfőiskolán. A magyar diákoknak szülőföldjükön kell biztosítani a tanulás és a megélhetés feltételeit, ehhez a lehetőségekhez képest anyagi támogatást is biztosítani kell - hangsúlyozta a Lakiteleki Népfőiskola alapítója a Nemzetpolitika és a határon túli magyar iskolák fontossága címmel a Burg Kastl közösség által támogatott határon túli magyar oktatási intézmények első találkozóján tartott előadásában. A Rimaszombatról, Muzsalyról és Gyimesfelsőlokról érkezett tanárok és diákok előtt arról beszélt, ha nem sikerül vonzóvá tenni a szülőföldön maradást, akkor sokan Magyarországra járnak majd át tanulni, és ez a határon túli iskolák elsorvadását okozza. Emlékeztetett arra, hogy 2013 a kisiskolák éve volt, amikor több százmillió forintot költöttek az iskolák támogatására. Lezsák Sándor az Összetartozás-összetartás elnevezésű rendezvényen rámutatott: nemcsak a határon túli, hanem a határokon belüli kisiskolák megmaradására is figyelmet kell fordítani. Az Országgyűlés alelnöke fontosnak nevezte a hungarikumtörvény elfogadását, mert az értéktárak felállítása, a helyi értékek felkutatása mozgósító erő, és hatással van az iskolákra is. Mint mondta, tizenéves diákok értékőr-munkacsoportokat szerveznek, igazi közösséggé alakulnak, ez is lehet a kisiskolák megújulásának egyik erőforrása. Lezsák Sándor szólt arról: az országgyűlési választás eredménye alapot ad arra, hogy a kormánynak a következő években folytatandó politikája a nemzetpolitika további erősítését szolgálja. Ezt a politikát támogatta a külhoniak 98 százaléka is - emlékeztetett a Fidesz-KDNP listájára a határon túlról leadott szavazatok arányára. Reményét fejezte ki, hogy a Délvidéken látványosan javul a magyar iskolák helyzete az elkövetkezendő években. A külhoniaknak kell eldönteniük, hogy mi lehet a támogatás legmegfelelőbb formája - jelentette ki. A kommunizmus elől menekült magyar emigráns értelmiség által létrehozott Magyar Iskolaegyesület alapította meg a Kastl Európai Magyar Gimnáziumot és Internátust. Ez az intézmény gyakorlatilag a nyugat-európai és tengerentúli szórvány-magyarság egyik szellemi bástyája volt. A németországi Burg Kastl közösség egykori magyar gimnazistái évtizedek óta segítik a külhoni magyar iskolákat. A gimnázium megszűnése után a tablók és egyéb ereklyék Lakitelekre kerültek, ahol a tárgyakból emlékszobát is berendeztek. hirado.hu 2014. június 5.Trianon: felmérik a magyar értékeketFontos faladatunk, hogy felmérjük a trianoni békediktátum által elszakított területek magyar értékeit – mondta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke csütörtökön Jánoshalmán, a Hungarikumok, helyi értékek című rendezvényen. Lezsák Sándor, a hungarikumok, helyi értéktárak megalkotásának kezdeményezője elmondta: egy kollégiumi rendszeren keresztül októberben Horvátországban kezdik meg a településeken még fellelhető magyar értékek felkutatását. Lehetővé vált a folyamatos munka Mintegy száz egyetemista és főiskolás a Lakiteleki Népfőiskola technikai irányításával méri fel házról házra járva a Drávaszög és Baranya magyarlakta településeinek helyi értékeit – ismertette. Ugyanezt előkészítették a Délvidéken, Kárpátalján, Csallóközben, a Szilágyságban és Gyergyóban is. Reményét fejezte ki, hogy a környező országok politikai környezete lehetővé teszi a folyamatos munkát. Csángó kollégiumot is terveznek, amelynek egyik lépése a Bákói Népfőiskola kialakítása lesz. Emellett lesz ilyen kollégiumuk a gyimesi, a moldvai és a szórványcsángómagyaroknak is – fűzte hozzá a politikus. Emlékeztetett arra, hogy „van már vagy húsz esztendeje”, amikor a Lakiteleki Népfőiskolán az első összejövetelt megrendezték a helyi értékek feltérképezése és az értéktárak felállítása ügyében. „A helyi teljesítményeket, melyek megjelennek falunapon és egyéb rendezvényeken”, nem szabad veszni hagyni, számba kell venni őket. Kiemelte, hogy a hungarikumok közé felvett Rubik-kocka vagy Puskás Öcsi hátrahúzós csele az ország teljesítményét, elismertségét növeli. Meg kell őrizni a helyi értékeket Polyák Albert, a Nemzeti Művelődési Intézet szakmai igazgatója hangsúlyozta: a helyi értékek feltárása, megőrzése fontos lépés ahhoz, hogy „önmagát fenntartó ember, önmagát eltartó közösség jöjjön létre”. A szakmai igazgató szerint a hungarikumprogramokra azért van szükség, mert az 1945-től 1990-ig tartó időszak a helyi értékeket, emberi kvalitásokat nagyrészt tönkretette, s a rendszerváltáskor egy erkölcsében, tudatában szétzilált társadalom élt az országban. Újra kell építeni az értékrendünket, a helyi értékteremtés nem megy a helyi tudás nélkül – fogalmazott. Bankó Ágnes, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés aljegyzője beszámolt arról, hogy a megyében megalapították a megyei értéktárbizottságot hat taggal. A több mint száz megyebeli település közül már bő harminc jelezte, hogy felállította a helyi értéktárbizottságot, amelyektől eddig 115 javaslat érkezett. A közgyűlés elnöke példaként említette, hogy a megyei értéktárba felvették Kossuth Lajos levelét, amelyben kiskunfélegyházi díszpolgárságát köszönte meg. MNO.hu 2014. augusztus 28.Októberben veszi át az örökös a marosvécsi kastélytOktóber elsejétől kerül vissza a marosvécsi kastély a Kemény családhoz. Nagy Kemény Géza, a család képviselője lapunknak megerősítette, hogy ezen a napon veszi át a kastély kulcsát Pokorny Lászlótól, a kórházotthon igazgatójától. Mint ismeretes, a Maros megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság által itt működtetett neuropszichiátriai kórházotthon számára új épületeket emeltek a kastély melletti területen, és az új helyszínen már annyira előrehaladtak a munkálatok, hogy át lehet költözni. Ezt követően a család kulturális célokra használná az ingatlant. „Az a tervünk, hogy egy összmagyar kulturális központot hozzunk létre itt, hisz ennek igen jó előzményei vannak, elég, ha nagyapám, Kemény János író mecénás tevékenységére meg a Helikon-találkozókra gondolunk. Sikerült meggyőznöm a család valamennyi tagját, hogy ez a méltó felhasználási mód elődeink emlékéhez. Tudom, nem könnyű egy ilyen intézményt fenntartani, de úgy véljük, minden erőfeszítést megér a kísérlet, hogy nagyapán dicső nyomdokain haladjunk tovább” – mondta lapunknak Nagy Kemény Géza. Hozzátette, bár egészen pontosan még nem körvonalazódott a majdan itt zajló tevékenység, de a Lezsák Sándor által működtetett lakiteleki népfőiskolát tekintenék modellként. „Egy kicsit hasonlítana arra is, amit Teleki Kálmán művel Gernyeszegen” – tette hozzá. Ugyanakkor fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a marosvécsi intézmény lényegében egyiknek sem lesz az utánzata, ők önfenntartó létesítményben gondolkodnak, hiszen egy ekkora épület és program fenntartása anyagi erőforrások megszerzését is feltételezi. Helikon-ünnepség Marosvécsen Augusztus 29-én és 30-án tartják Marosvécsen a Helikon-találkozót. Pénteken 16 órától kerül sor a művelődési házban a Bánffy-kollokvium első részére. Héttől előadóestre kerül sor a pécsi Pódium művészeinek előadásában. Szombaton 10 órától megemlékezést tartanak a kastélyparkban a Bánffy Miklós-év keretében. Fél tizenkettőtől irodalmi műsorra kerül sor, majd a művelődési házban folytatódik a kollokvium a politikus Bánffyról. Egy órától a művésztábor bemutatójára kerül sor, majd fél négytől Kocsis István Árva Bethlen Kata című monodrámáját mutatják be. Konferenciákat, táborokat is szerveznének itt, szoborparkot alakítanának ki, és különböző kulturális rendezvényeknek adnának helyet. Az sincs kizárva, hogy román nyelvű kulturális rendezvényeknek is helyet kapnak, hisz ezáltal hozzásegítenék a román anyanyelvű művészetkedvelőket, hogy jobban megismerjék és megértsék a magyar kultúrát, vélte az örökös. „Nem lesz itt szálloda, korcsma, mert ez nem méltó elődeink emlékéhez. Annak ellenére, hogy sokan mondták, működtessük szállodaként, vendéglőként a kastélyt, erre a család érthető okokból nemet mondott” – magyarázta. Schmidt Loránd, a szociális és gyermekvédelmi igazgatóság vezetője elmondta, hogy megkötötték a kastély átadására vonatkozó protokollumot, de még meg kell építeni az új kórházotthonhoz a 170 méteres felvezető utat. Igyekeznek betartani az október elsejei határidőt, tette hozzá. Bakó Zoltán, Krónika (Kolozsvár) 2014. október 20.Tőkés: Folytatni kell a rendszerváltoztatástA Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum egész napos műhelybeszélgetést rendezett október 17-én, pénteken Budapesten Magyarok a rendszerváltásban – határon innen és túl címmel – tájékoztatott Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája. A magyar Miniszterelnökség által tavaly létrehozott intézet feladatának tekinti, hogy átfogó képet adjon a szomszédos országokban végbement rendszerváltó folyamatról, az ott élő magyarság helyzetének hatásairól a hazai rendszerváltásra. Lezsák Sándor országgyűlési alelnök az általa alapított Lakiteleki Népfőiskola határon túli kapcsolatrendszeréről szólt. „Színjáték a felgördült vasfüggöny mögött” – az egykori Szovjetunióban végbement átalakulásokat ekképpen jellemezte Milován Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezető politikusa az előre megkoreografált, forgatókönyvszerű változásokra utalva. Duray Miklós, az Együttélés Polgári Mozgalom egykori alapító elnöke úgy ítélte, hogy a Szovjetunióban bekövetkezett események – például Brezsnyev pártfőtitkár halála – kiindulópontját és előfeltételét képezték a szovjet csatlós államokban végbement folyamatoknak. Valamennyi előadó felidézte a huszonöt évvel ezelőtt saját nemzeti közösségében történteket, és többnyire szubjektív formában számba vette elért eredményeiket és – nem várt – kudarcaikat. Bodó Barna politológus a többségi nacionalizmusról szólva a román politikumhoz való alapvető viszonyunk átértékelését vélte szükségesnek, tekintettel arra, hogy az elmúlt negyedszázadban bebizonyosodott: mindhiába kerestük benne az „együttműködő partnert”, az jobbik esetben is csupán „konkurens vetélytársként”, de még inkább „nacionalista ellenségként” viszonyult hozzánk. Tőkés László európai képviselő, Temesvár egykori lelkipásztora a kelet-közép-európai rendszerváltoztató folyamatokba beágyazva elemezte a magyarországi demokratikus átalakulásokat, valamint az anyaországban és az utódállamokbeli magyarok közösségében történtek kölcsönhatásait. A valamennyi volt kommunista országra érvényes, általános jellemzőkön túlmenően arról a Magyarországon, illetve a szomszédos országokban végbement nemzetpolitikai és kisebbségpolitikai rendszerváltozásról is szólt, mely viszontagságos úton ugyan, de végül is a jelenlegi helyzethez: a határok feletti nemzetegyesítés, valamint a külhoni magyar önrendelkezés politikájához elvezetett. A berlini fallal együtt a „trianoni határfalak” is leomlottak, a nyugati határzárral együtt a nemzetrészeket egymástól elválasztó többi határ is kinyílt, Európa megosztottságának felszámolásával együtt a magyarság megosztottságának is a végére juthatunk – mondotta, meggyőződését fejezve ki, hogy a negyedszázada elkezdődött társadalmi és nemzeti rendszerváltoztatást programszerű céltudatossággal tovább kell folytatni. Az eltelt időszakban egymást követő hullámokban lezajlott kommunista visszarendeződés arra figyelmeztet, hogy a kommunizmus bukása nem egyszeri történelmi esemény, hanem hosszan tartó folyamat, melynek útján következetesen és kitartóan végig kell haladnunk – vélekedett. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. november 8.Vargyasi Levente nyerte a lakiteleki szemlétVargyasi Levente sepsiszentgyörgyi rendező Meszesek című alkotása nyerte a Közösségi Televíziók XIV. Filmszemléjének 700 ezer forintos fődíját Lakiteleken. A november 4. és 7. között rendezett filmszemlének a Lakitelek Népfőiskola adott otthont. Krónika, kórkép, művelődés, portré és fikciós műsorok, valamint híradó tudósítás az internetre kategóriákban lehetett nevezni. A 61 alkotásból 22 jutott végül a döntőbe. A zsűri elnöke Sára Sándor Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, a Magyar Mozgókép Mestere a filmszemlét értékelve hangsúlyozta: az a cél, hogy segítsék a pályájuk elején álló alkotókat. A filmek utóéletét, forgalmazását sanyarúnak nevezte, amin segítene az, ha lenne egy olyan intézmény, amelyik a forgalmazást összefogja, mert szavai szerint, „a film akkor születik meg, ha megnézi az ember”. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakiteleki Népfőiskola alapítója a díjkiosztón bejelentette: az érdeklődők megtekinthetnek a filmekből egy válogatást a magyar kultúra napján a budapesti Uránia Filmszínházban. A fődíjas film rendezője kapta a Herendi Porcelán Manufaktúra Zrt. különdíját is. A zsűri 250 ezer forintos nagydíját és a Duna Televízió 100 ezer forintos különdíját A kultúra napszámosa című alkotásnak ítélték, amelyet egy budapesti rendező, Zajti Gábor készített. A zsűri 250 ezer forintos nagydíját, valamint a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés különdíját a kárpátaljai rendező, Kovács Géza vehette át Az Árpád-vonal című alkotásáért. A zsűri 250 ezer forint összegű nagydíját, valamint a tiszakécskei Dél-alföldi Vitézi Rend és a Béke és Barátság Nyugdíjasklub által javasolt különdíjat a Mert hét életem van, ebből öt ment el… című alkotás nyerte, amelyet Hajnal Gergely budapesti rendező készített. A Heti Válasz különdíját a film szereplője, Varga Géza kapta. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 300 ezer forintos különdíját a Kastély árnyékában és a Kós Károly című alkotás kapta, amelyeket Csibi László székelyudvarhelyi rendező készített. A Lakiteleki Népfőiskola, a Szent István Egyetem és a Dunaversitas Egyesület 14. alkalommal hirdette meg a filmszemlét, amely ebben az évben Csoóri Sándor kétszeres Kossuth-díjas magyar költő, esszéíró, prózaíró előtt is tisztelgett. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. november 16.Történészeknek, lelkészeknek és volt képviselőnek ítélte oda a Bethlen Gábor-díjatEgyed Ákos történettudósnak, az Erdélyi Múzeum Egyesület volt elnökének, Sir Bryan Cartledge angol történésznek, diplomatának, egykori nagykövetnek, Markus Meckel evangélikus lelkésznek, a Német Demokratikus Köztársaság utolsó külügyminiszterének, valamint Zétényi Zsolt ügyvédnek, volt MDF-es parlamenti képviselőnek ítélte oda idén a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma az erdélyi fejedelemről elnevezett díjakat. Az elismerést minden évben azok kaphatják meg, akik életművükkel, áldozatos munkájukkal sokat tettek a magyarság értékeinek megőrzése, gyarapítása és Közép-Európa népeinek békés együttélése érdekében. Az elismeréseket vasárnap este a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban adta át a megjelenteknek Lezsák Sándor, az alapítvány kuratóriumi elnöke, az Országgyűlés fideszes alelnöke, valamint az erdélyi fejedelmet ábrázoló érem alkotója, Péterfy László szobrászművész. Sir Bryan Cartledge és Markus Meckel az ünnepségen nem tudtak megjelenni, így nem vették át személyesen a kitüntetést. Lezsák Sándor, amikor Zétényi Zsoltnak a díjat átadta, megjegyezte: a jogvédő "következetes igazságtételi és emberi jogi munkásságával elérte, hogy mindeddig semmilyen állami kitüntetésben ne részesülhessen", ugyanakkor elérte azt is, hogy a Bethlen Gábor-díjat kiérdemelje. A Bethlen Gábor-díjak mellett az ünnepségen adták át a Márton Áron-emlékérmet Árva Lászlónak, a hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium igazgatójának és Pawel Cebula lengyel ferences szerzetesnek, "a lengyel-magyar barátság éltetőjének". A kuratórium az erdélyi katolikus egyház püspökéről elnevezett emlékérmet - az időközben szeptemberben elhunyt - Saáry Éva geológusnak, költőnek, a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör volt elnökének is odaítélte. A díjat – Szervátiusz Tibor szobrászművész bronzból készült alkotását - a művész lánya vette át. A rendezvényen adták át a - Kossuth-díjas magyar íróról elnevezett - Tamási Áron-díjat is, amelyet a kuratórium Margittai Gábor író, tanárnak a Magyar Nemzet szerkesztőjének ítélt oda. A Bethlen Gábor Alapítvány honlapján egyebek mellett az olvasható, hogy az alapítványt 1979-80-ban a magyar szolidaritás hívei hozták létre, és a korabeli kommunista vezetés ellenzése közepette, hatéves küzdelemmel vívták ki működésének hivatalos jóváhagyását. A 65 kezdeményező és a később csatlakozott támogatók révén a térségben elsőként létrejött legális új polgári összefogás alapítói: Illyés Gyula, Németh Lászlóné, Kodály Zoltánné és Csoóri Sándor. (MTI), Budapest 2014. november 18.Egyed Ákos Bethlen Gábor-díjasEgyed Ákos történettudósnak, az Erdélyi Múzeum Egyesület volt elnökének, Sir Bryan Cartledge angol történésznek, diplomatának, egykori nagykövetnek, Markus Meckel evangélikus lelkésznek, a Német Demokratikus Köztársaság utolsó külügyminiszterének, valamint Zétényi Zsolt ügyvédnek, volt MDF-es parlamenti képviselőnek ítélte oda idén a Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma az erdélyi fejedelemről elnevezett díjakat. Az elismerést minden évben azok kaphatják meg, akik életművükkel, áldozatos munkájukkal sokat tettek a magyarság értékeinek megőrzése, gyarapítása és Közép-Európa népeinek békés együttélése érdekében. A díjat vasárnap este a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban adta át a megjelenteknek Lezsák Sándor, az alapítvány kuratóriumi elnöke, az Országgyűlés fideszes alelnöke, valamint az erdélyi fejedelmet ábrázoló érem alkotója, Péterfy László szobrászművész. Sir Bryan Cartledge és Markus Meckel az ünnepségen nem tudott megjelenni, így nem vette át személyesen a kitüntetést. A Bethlen Gábor-díjak mellett az ünnepségen adták át a Márton Áron-emlékérmet Árva Lászlónak, a hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium igazgatójának és Pawel Cebula lengyel ferences szerzetesnek, „a lengyel–magyar barátság éltetőjének”. A kuratórium az erdélyi katolikus egyház püspökéről elnevezett emlékérmet az időközben szeptemberben elhunyt Saáry Éva geológusnak, költőnek, a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör volt elnökének is odaítélte. A díjat – Szervátiusz Tibor szobrászművész bronzból készült alkotását – a művész lánya vette át. A rendezvényen adták át a Kossuth-díjas magyar íróról elnevezett Tamási Áron-díjat is, amelyet a kuratórium Margittai Gábor író tanárnak, a Magyar Nemzet szerkesztőjének ítélt oda. 2014. november 18.Hitélet – Toronysisak is emlékeztet Ferencz ErvinreEgy hitvalló ferences méltatása Bizonyára még nagyon sok kolozsvárinak él emlékezetében Ferencz Ervin, az óvári barátok templomában 1976–1980 között szolgáló, kiemelkedő szerzetespapi alakja. Személye ismét a figyelem középpontjába került, mert november 3-án, a budapesti Országházban megtartott ünnepségen Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Mindszenty József Társaság ügyvezető elnöke a társaság által adományozott rangos emlékéremben részesítette. A kitüntetésben azokat a személyiségeket részesítik, akik életük példájával Mindszenty bíboros – akinek boldoggá avatási pere folyamatban van – hitvallását szolgálják. A díjazottak minden alkalommal javasolhatnak három középiskolás fiatalt, akik személyenként százötvenezer forintos támogatásban részesülnek, valamint egy-egy százezer forint értékű kiskönyvtárat is kapnak. Az ünnepség után az Országházban megkoszorúzták azt az emléktáblát, amelyet Mindszenty József bíboros, Magyarország utolsó hercegprímása 1956. november 3-án este elmondott híres rádióbeszédének emlékére állítottak. Ervin lett a szerzetesi neve Ferencz Béla Szárhegyen született 1920. május 10-én. Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában járt középiskolába, 1938-ban érettségizett Marosvásárhelyen. Még abban az évben megkezdte a noviciátust a Szent Ferenc-rendiek medgyesi rendházában. Az ünnepélyes szerzetesi fogadalmat 1942. október 8-án tette le, szerzetesi neve Ervin lett. Időközben, 1939–1944 között elvégezte teológiai tanulmányait Vajdahunyadon. 1943. június 20-án szentelte pappá Isten Szolgája Márton Áron püspök Gyulafehérváron. A fogarasi rendházban kezdte működését, onnan hurcolta el az akkor még román királyi rendőrség 1944. augusztus 30-án. Csak azért, mert magyar, és római katolikus szerzetes. Szabadlábra helyezése után, 1945–1947 között klasszika filológiát (görög és latin nyelvet) tanult a kolozsvári Bolyai Egyetemen. Aztán két évig Székelyudvarhelyen a Collegium Seraphicumban nevelő, s a klerikusok magisztere Csíksomlyón. A következőkben helyettes plébános Zetelakán, majd plébános Fogarason. Onnan deportálták az 1951. augusztus 20-ról 21-re virradó éjjel a máriaradnai ferences kolostorba, ahova minden ferences szerzetest elhurcoltak azon az éjszakán Erdély területéről. FODOR GYÖRGY Szabadság (Kolozsvár) 2014. november 24.Ezüst Gyopár-díjat kapott Lezsák SándorA befogadó iskola – módszerek és jó példák a gyermekközpontúsághoz – ezzel a címmel szervezett konferenciát az 5–8 osztályban, magyar nyelven oktató tanárok számára november 21-23. között a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ), a külhoni magyar felsősök éve keretében. Színes programmal, tanulságos előadásokkal várták a pedagógusokat november 22-én az Apáczai Csere János Pedagógusok Házába. A megnyitón Zsigmond Barna Pál főkonzul is köszöntötte a résztvevőket hangsúlyozva, hogy olyan értékes programok működhetnek sikerrel az RMPSZ közreműködésével, mint például a Szülőföldön magyarul, illetve a csángó magyar oktatási program. A főkonzul, utalva az RMPSZ tevékenységére és a szombati konferenciára kiemelte, rendkívül nagy szükség van egy olyan szervezetre, amely gondoskodik a pedagógustársadalom szakmai továbbképzéséről is. Az előadások sorát Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Hungarikum Bizottság tagja kezdte: magyar értékekről, Hungarikumokról, Kárpát-medencei értékőrökről, képzésekről beszélt. Előadása végén az RMPSZ Ezüst Gyopár-díjjal tüntette ki az alelnököt – a pedagógusoknak kiosztott életműdíjat a Kárpát-medencei népfőiskola-hálózat kiépítéséért ítélték oda számára. A konferencián résztvevők előadásokat hallhattak esélyegyenlőségről iskolán belül és kívül, illetve a szerethető iskoláról is Simon Tünde pedagógiai fejlesztő, valamint Mandák Csaba, budapesti közoktatási szakértő tolmácsolásában. A tehetséggondozás egyre gyakrabban merül fel témaként a szakmai fórumokon. Ebben a témában Mező Ferenc egyetemi adjunktus tartott előadást, majd Vad Zoltán, nagyváradi élménypedagógiai tréner az élményközpontú oktatásról beszélt. A délután a szekciófoglalkozásokról szólt, a pedagógusok több területre nyerhettek betekintést: együttműködésről és tudásmegosztásról, szerethető tudományról, illetve élményközpontú oktatásról is értekeztek. A nemzetpolitikai stratégia kerete című dokumentum alapján a Nemzetpolitikai Államtitkárság 2012-ben a 2012 a külhoni magyar óvodák évét, majd 2013-ban a 2013 a külhoni magyar kisiskolások évét hirdette meg. 2014-ben a felsős diákok igényeihez, élethelyzetéhez, érdeklődési köréhez igazodva hirdették meg a programot. A 2014 a külhoni magyar felsősök éve során kiemelten figyeltek a tehetséggondozásra, a pályaorientációra, a diákok személyiségfejlesztésére, a tudományok megszerettetésére. A program fókuszába a képességeit ismerő és kibontakoztató sikeres fiatalokat állították. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. pályázati kiírásai lehetőséget biztosítottak a külhoni magyar pedagógusok és osztályfőnökök számára magyarországi módszertani továbbképzésen való részvételre is. A Nemzetpolitikai Államtitkárság a 2014 a külhoni magyar felsősök éve program keretében 550 darab 88 magyar találmány című könyvet és 1500 db. módszertani csomagot adományozott a romániai magyar 5–8. osztályos iskoláknak, melyet a Szövetség közreműködésével osztottak, illetve osztanak szét. Az RMPSZ részt vállalt a tematikus év módszertani anyagainak összeállításában is, javaslatára Fodor László: Neveléselmélet, Fodor László: Személyiségpedagógia, valamint Barabási és társai: Pedagógiai kézikönyvet tartalmazó módszertani csomagokat juttatnak el a romániai magyar tannyelvű oktatási intézményeihez. Az 1100 példányban kiadott módszertani csomagok az Ábel Kiadó gondozásában jelentek meg. csikszereda.gov.hu Erdély.ma 2014. december 11.Temesvár 25.Emlékhét a temesvári forradalom kitörésének 25. évfordulóján – 2014. december 15–21. Hétfõ, 2014. december 15. BUDAPEST Helyszín: Magyar Tudományos Akadémia Díszterme (Széchenyi István tér 9.). 08.00 Emlékülés. Rövidfilm: Rendszerváltó advent – Temesvár 1989. Készítette: Maksay Ágnes, Filep Farkas (MTVA). Köszöntõ: Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Nyitóbeszéd: Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke. Megemlékezés: Tõkés László európai parlamenti képviselõ, az EMNT elnöke. Ünnepi beszédet tartanak: Sali Berisha, volt albán államfõ és miniszterelnök, Marek Kuchcinski, a lengyel képviselõház alelnöke, Erdélyi Géza, nyugalmazott felvidéki református püspök, Frank Spengler, a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi képviseletének vezetõje, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Wittner Mária, szabadságharcos, korábbi országgyűlési képviselõ, Florian Mihalcea, a Temesvár Társaság elnöke, Szűrös Mátyás, volt ideiglenes köztársasági elnök, Pawel Ukielski, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézet igazgatóhelyettese, az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platform elnökségi tagja és más jeles vendégek. Zárszó: Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke. Vers: Döbrentei Kornél: Elvégeztetett. Énekszámok: Szvorák Katalin: Hajnalvárás (rabénekek), Én felültem a világ vad lovára (keservesek). Kiállítás: Temesvárról Európába. Megnyitják: Tõkés László lelkipásztor, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Molnár János történész. Alkalmi fogadás – helyszín: MTA Kodály- és Vörösmarty-terme (Széchenyi tér 9.). 15.30 Könyvbemutató Helyszín: A Magyar Újságírók Országos Szövetsége székháza (1064 Budapest, Vörösmarty u. 47/A). Szőczi Árpád: Temesvár – A romániai forradalom kitörésének valódi története. Bemutatják: Szőczi Árpád kanadai magyar újságíró,Michel Clair kanadai francia újságíró,Rejean Roy kanadai francia újságíró,Deák Péter filmproducer. A bemutató nyelve angol és magyar. Szinkrontolmácsolást biztosítunk. Nyugati Jelen (Arad) 2014. december 16.Temesvár 25 – A magyarok szerepét emelték ki a felszólalók BudapestenA magyaroknak a vasfüggöny lebontásában, a közép-európai rendszerváltozásban játszott szerepét méltatták a felszólalók a Temesvár 25 – 1989-2014 címmel rendezett hétfői emlékülésen a Magyar Tudományos Akadémián. Sali Berisha volt albán államfő és miniszterelnök beszédében a magyaroknak a vasfüggöny lebontásában játszott szerepéről szólva azt mondta: a magyarok szabadságért folytatott küzdelme minden akkor elnyomott népnek fontos volt. Véleménye szerint az albánoknak és a románoknak a vasfüggöny szilárdabbnak tűnt, mint máshol, ezért is jelentett olyan sokat, hogy a temesváriak, élükön „a szabadság püspökével”, szembeszegültek a kor legkeményebb diktátorával. A temesváriak példát, reményt és ösztönzést nyújtottak a reményteleneknek – tette hozzá. Szűrös Mátyás volt ideiglenes köztársasági elnök hangoztatta: „amikor belső nemzetrontó erők közrejátszásával nagy külső nyomás nehezedik a magyar kormányra, az országunkra”, a nemzetpolitikában csak egy erős, független Magyarország lehet igazán eredményes. Ha ehhez kapcsolódik „a sorait szorosra zárni képes külhoni magyarság”, a siker nem maradhat el – mutatott rá. Arra is kitért, hogy Romániában Tőkés László történelmi szerepét igyekeznek kisebbíteni, folyamatosan támadják, mert magyar, kiáll az autonómia és a határokon átívelő magyar összetartozás ügye mellett. Kétségbe vonják az ottani magyarok konstruktív hozzájárulását Románia fejlődéséhez. Mindenesetre a mostani magyar kormány többet tett a magyar összetartozás és a határokon túli magyarok érdekében, mint a rendszerváltás utáni elődei együttvéve – fűzte hozzá. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke felszólalásában a 25 évvel ezelőtt történtekre emlékezett vissza, amikor Romániába vittek segélyszállítmányokat. Közölte: akkoriban nem gondoltak a következményekre, egyszerűen csak cselekedni próbáltak. Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke elmondta: 1989-ben a diktatúra legfőbb metaforája a fal lett, a berlini fal Közép-Európa közepén szimbolizálta a diktatúrát. Fontosnak nevezte a magyarok és a románok közötti falak lebontását, és meglátása szerint ebben nagy szerep juthat az új román elnöknek, akit a magyarok is támogatták szavazataikkal. Beszélt arról is, hogy a magyarok közötti falak lebontásában is kiemelkedő szerepe volt 1989 decemberének, hiszen az „össztársadalmi forradalmi élmény volt”. Frank Spengler, a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi képviseletének vezetője is azt emelte ki, hogy 25 évvel ezelőtt Magyarországon és Lengyelországban történtek meg az első lépések a rendszerváltozás, a demokrácia győzelme felé. Németország már többször is kifejezte háláját a magyaroknak, hogy hozzájárultak a folyamathoz, amely végül a berlini fal leomlásához, a német újraegyesítéshez vezetett – emlékeztetett. Erdélyi Géza nyugalmazott felvidéki református püspök arról beszélt, hogy a magyarságnak küldetése van: a szabadság és az igazságosságosság hűséges szolgálata, és ez a sors mindig nagy kockázatokat, nehéz küzdelmet és sok szenvedést igényel, ahogyan az ma is tapasztalható. Mint mondta, a temesvári forradalomnak helye van a Kárpát-medence legjelentősebb történelmi eseményeinek sorában és „hamisítatlan formában” a román történetírásban is. Maximilian Teleki, az Amerikai Magyar Koalíció elnöke hangsúlyozta: a magyarok kezdték el a vasfüggöny lebontását. Az 1989-es temesvári események pedig megmutatták, hogy minden lehetséges – tette hozzá. Huszonöt éve, 1989. december 16-án Temesváron a felháborodott tömeg meg akarta akadályozni Tőkés László református lelkész kilakoltatását. A következő napokban a megmozdulások átterjedtek az ország más vidékeire, és forradalommá terebélyesedve elsöpörték Nicolae Ceaușescu uralmát. MTI Krónika (Kolozsvár) 2015. március 27.Vetélkedő Márton Áron életéről (Kárpát-medencei fiataloknak)Márton Áron, a XX. század püspöke címmel Kárpát-medencei vetélkedőt hirdetett a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum, a lakiteleki Népfőiskola, a Székelyföld Alapítvány és Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa. A versenyre Kárpát-medencei középiskolások, egyházközségek, hittancsoportok vagy baráti társaságok jelentkezését várják, a résztvevők háromfős csapatokban indulhatnak – mondta el Lezsák Sándor, a Népfőiskola alapítója, hozzátéve, hogy egy-egy intézményből, közösségből tetszőleges számú csapat indulhat a versenyen. A nevezés ingyenes, jelentkezni az első fordulós feladat megoldásának beküldésével lehet – tette hozzá. A vetélkedő feladatait 2015. március végétől havonta, három részletben jelentetik meg a www.martonaronmuzeum.ro honlapon. A középdöntő és a döntő szeptemberben lesz a lakiteleki Népfőiskolán, a verseny eredményhirdetését 2015. szeptember 26-án tartják a Parlamentben Márton Áron életútjáról rendezendő konferencia keretében. A döntős fiatalok értékes díjakat kapnak, a győztesek pedig részt vehetnek egy Márton Áron életútjának helyszíneit végigkövető erdélyi zarándoklaton. A verseny fővédnöke Lezsák Sándor. A vetélkedő része annak a programsorozatnak, amely Márton Áron püspök életpéldájának, tanításának jobb megismertetését tűzte célul a Kárpát-medencében. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. április 11.A csángó falvakban több mint kétezer gyerek tanulhat magyarulMásfél évtizede még lehetetlennek tűnt, hogy moldvai csángó falvakban iskolán kívüli, majd iskolai foglalkozások keretében magyar nyelvre tanítsák a csángómagyarok gyermekeit. Mára az egykori elképzelés szervezett formát öltött - tájékoztat a Kossuth Rádió. Lezsák Sándor kezdeményezésére harmadik éve rendezik meg a moldvai csángó pedagógusok szakmai továbbképzését Lakiteleken, a Népfőiskolán. Az Iránytű elnevezésű program jelenleg is zajlik és április 14-ig tart. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a nyitónapon, hangsúlyozta: rendkívül nagy felelősség, de egyúttal óriási lehetőség is a moldvai csángómagyarok gyermekeinek magyar nyelvre tanítása. Az ott élő magyar családok éppen csak megértik a magyar szót, a történelmi múlttal, a vallással kell felébreszteni bennük, hogy hova is tartoznak – fogalmazott Lezsák Sándor. A Moldvai Csángómagyar Oktatásért Program keretében 46 pedagógus és hagyományőrző 29 helyszínen, a Keleti-Kárpátok túloldalán, esetenként egymástól 100-150 kilométerre fekvő településeken jelenleg 2070 gyermeket tanítanak. A program kuratóriumi tagja, Márton Attila szerint, ha több pénz és tanár lenne, a létszámot megduplázhatnák. Egy-egy elszigetelt faluban jobb a nyelvi állapot, a főutakhoz közel eső régiókban azonban nagyobb az asszimiláció. A Kárpátok keleti oldalán fekvő települések sokszor 180 kilométerre vannak egymástól, magyarázta Márton Attila a Krónikában. A szülők, a nagyszülők még nagyon jól beszélik a nyelvet. A nagyszülők szinte kizárólag magyarul beszélnek, a szülők már kétnyelvűek, a gyerekek azonban először románul tanulnak meg, mert a szüleik úgy gondolták, ezzel tudnak majd érvényesülni. A Moldvai Csángómagyar Oktatásért Program keretében a gyerekekkel először délutáni foglalkozások keretében szerettetik meg a nyelvet, aktiválják az otthon hallott passzív szókincsüket. Ezt követően próbálják bevinni az oktatást az iskolába, amikor már indokolni tudják, hogy mennyi gyerek szeretne magyarul tanulni. maszol.ro 2015. május 12.Páskándi Napokra készülnek SzatmáronTizennyolcadik alkalommal tartják meg e hét végén Szatmárnémetiben és Szatmárhegyen (Páskándi Géza szülőhelyén) a Páskándi Napokat. A csütörtökön kezdődő háromnapos rendezvénynek külön jelentőséget ad az a tény, hogy a sok megpróbáltatáson keresztülment, a Ceaușescu-korszakban a duna-deltai büntetőtáborba hurcolt, majd később Budapesten Kossuth-díjban részesült Páskándi Géza halálára is emlékeznek annak huszadik évfordulóján. Az író műveiből megyei vers- és prózamondó versenyt tartanak, amit irodalmi kerekasztal követ, olyan közismert írók és irodalomtörténészek részvételével, mint Lezsák Sándor, Láng Gusztáv, Dávid Gyula, Cseke Péter, Ács Margit vagy Tófalvi Zoltán, s természetesen az özvegy, Páskándiné Sebők Anikó. Végül külön műsoros megemlékezés lesz a szatmárhegyi Páskándi szobornál, az állandó Páskándi kiállítás megtekintése, s természetesen koszorúzás. Mint korábban annyiszor, a rendezvény főszervezője a kortárs Muzsnay Árpád újságíró, az EME partiumi alelnöke. Sike Lajos maszol.ro 2015. május 14.csütörtökA húsz éve meghalt Páskándi Gézára emlékeznek szülőföldjén Kolozsvár/Szatmárnémeti,) – Kétnapos rendezvénysorozattal idézik fel csütörtökön és pénteken Szatmárhegyen és Szatmárnémetiben a húsz éve meghalt Páskándi Géza költő, próza-, dráma- és esszéíró alakját – közölte honlapján a szervező Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). A Magyar Művészeti Akadémiával és a Petőfi Irodalmi Múzeummal közösen szervezett évfordulós rendezvénysorozat vers- és prózamondó versennyel indul csütörtök délután Szatmárhegyen, a költő szülőfalujában. Pénteken délelőtt Szatmárnémetiben, a Kossuth- és József Attila-díjas költő iskolavárosában irodalmi tanácskozással folytatódik a megemlékezés. A Szatmár megyei múzeum dísztermében tartandó Húsz év után című tanácskozáson irodalomtörténészek, levéltári kutatók és írók értekeznek Páskándi Géza életéről és szellemi hagyatékáról. Előadások hangzanak el Páskándi Géza műveiről, valamint arról is, hogy miként figyelte a költőt a román, majd a magyar állambiztonsági szolgálat. Péntek délután ismét Szatmárhegyen folytatódik a megemlékezés. A résztvevők megtekintik a községi könyvtár épületében berendezett állandó Páskándi-kiállítást, megkoszorúzzák a szülőház helyén 1998-ban elhelyezett emléktáblát, és a település központjában 2003-ban felállított Páskándi Géza-szobrot. A szobornál tartandó megemlékezés ünnepi szónoka Lezsák Sándor költő, az Országgyűlés alelnöke lesz. Páskándi Géza (1933-1995) Az irodalmi életbe szinte gyermekfejjel került, 1949-ben már több lapnak volt a munkatársa. Tanulmányait - a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen - nem fejezhette be, mivel a magyar forradalom melletti kiállásáért 1957-ben letartóztatták és 6 év börtönre ítélték. A "román Gulagon", a Duna-deltában raboskodott. Bár 1969-ben már büntetlen előéletűnek számított, a román és magyar nyelvű pártlapok folyamatosan támadták, ezért 1974-ben Magyarországra települt. 1974 és 1990 között a Kortárs munkatársa volt, innen ment nyugdíjba. 1991-től a Nemzeti Színház irodalmi tanácsosa lett. 1991-ben Magyar Művészetért elismerést kapott, s birtokosa volt az 1956-os Emlékéremnek. 1977-ben József Attila-díjat, 1993-ban Kossuth-díjat, 1995-ben posztumusz Nagy Imre Emlékplakettet kapott, emellett számos szakmai díjjal is elismerték munkásságát. (MTI) 2015. szeptember 28.Márton Áron, az „emberkatedrális”Márton Áron egykori erdélyi püspök emlékére tartottak konferenciát Budapesten, az Országház felsőházi üléstermében szombaton. Az ülést vezető Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke kiemelte, hogy Erdély püspöke szilárdan védelmezte az emberi méltóság és a magyarság érdekeit, és szembeszállt mind a barna, mind pedig a vörös diktatúrával. Hozzátette: hívei féltették életét, ezért 1949 pünkösdjén a csíksomlyói búcsú előtt fehér lóra ültették, és a csángó magyarok tízsoros védőgyűrűvel oltalmazták. Ezért írta róla a L’Osservatore Romano szentszéki napilap, hogy Áron püspök fehér lován bevonult már a székely nép legendáiba. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek Márton Áron püspöki jelmondatáról tartott előadásában arról beszélt, hogy a Szent Márton-i mondat: „non recuso laborem” elsődlegesen azt jelenti, hogy nem vonakodom a munkától, a labor szó azonban nemcsak munkát, hanem szenvedést is jelent. Márton Áronról pedig elmondható, hogy jelmondatát teljesen megélte, mind a munka, mind a szenvedés területén – méltatta az érsek. Jakubinyi György szólt arról is, hogy a trianoni békeszerződés után a román állam tíz évig tárgyalt a Szentszékkel, amely a 22 román követelésből hármat végül kénytelen volt elfogadni. Ezek közül a legsúlyosabb, hogy az erdélyi magyarságot erővel elmagyarosított románoknak és németeknek kellett tekinteni. Mivel a „visszarománosításuk” nem lehetséges, temesvári német kanonokokat lehet csak kinevezni az egyházmegyéik élére. 1938-ban azonban, amikor megüresedett a püspöki szék, a bukaresti pápai nuncius, Andrea Cassulo – akit a székelyek nagyon szerettek – arra kérte a Szentszéket, ne próbálkozzanak ismét német püspököt küldeni Gyulafehérvárra, mert az egyházmegye színmagyar, ráadásul kétharmada székely magyar, akik nehezen viselnének más nemzetiségű főpásztort. Ő maga ajánlotta Márton Áront a Szentszék figyelmébe, garantálva, hogy a román kormány is el fogja fogadni, hiszen soha nem exponálta magát szélsőséges magyar nacionalista tüntetéseken – mondta Jakubinyi György. Andrea Cassulo ezután gyorsan kineveztette Márton Áront apostoli kormányzóvá, ahhoz ugyanis nem kellett a román kormány engedélye. Az pedig már nemzetközi diplomáciai bonyodalmat okozott volna, ha a román állam nem fogadja el egy apostoli kormányzó megyés püspöki kinevezését. Így történhetett, hogy 1938 karácsonyán ismét székely püspöke lett Erdélynek – idézte fel az érsek. Nagy Mihály Zoltán történész, a Román Kulturális Intézet alelnöke kifejtette: Márton Áronnak egyházpolitikusként sikerült megőriznie az erdélyi katolikus egyházmegyéket és a romániai római katolikus egyházrészt is. Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke hangsúlyozta, a Márton Áronról szóló munkák alapján egy nagy szervezőerejű, hatalmas teherbírású és igen erős akaratú felelős egyházi vezető képe rajzolódik ki, olyan emberé, aki következetes szembenállásával két totális diktatúra árnyékában is példát tudott mutatni. Az emlékülésen Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek Emberkatedrális címmel méltatta Márton Áront, Virt László szociológus Németh László és Márton Áron munkásságát hasonlította össze. Denisa Bodeanu történész a román titkosszolgálat Márton Áronra vonatkozó dokumentumait mutatta be, felszólalt továbbá Kányádi Sándor költő, valamint Kovács Gergely vatikáni posztulátor és Nagy Zoltán hittantanár. (MTI) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. szeptember 28.A Vatikán elárulta a magyarokatMárton Áronról szóló konferencia a parlamentben Márton Áron egykori erdélyi püspök emlékére tartottak konferenciát a magyar parlament felsőházi üléstermében szombaton, ezen Jakubinyi György érsek egy példátlanul súlyos jogsértésre hívta fel a figyelmet: a román állam fenyegetőzésére a Vatikán is belement abba, hogy az erdélyi magyarságot erővel elmagyarosított románoknak és németeknek tekintse. Az ülést vezető Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke köszöntőjében arra emlékeztetett, hogy Márton Áron már egyetemi lelkészként hatalmas népszerűségnek örvendett. Kolozsváron az egyetemi ifjúság hitszónokának szentbeszédeire özönlött a nép, olyannyira, hogy a korabeli lapok arról írtak, „Erdélynek új apostola támadt”. Hozzátette: prédikációit nemcsak a katolikus diákok hallgatták, hanem a református és unitárius teológia növendékei is. Erdély püspöke szilárdan védelmezte az „emberi méltóság és a magyarság érdekeit”, és „szembeszállt mind a barna, mind pedig a vörös diktatúrával”. Lezsák felidézte, hogy hívei féltették életét, ezért 1949 pünkösdjén a csíksomlyói búcsú előtt fehér lóra ültették, és „a csángó-magyarok tízsoros védőgyűrűvel oltalmazták”. „A magyarok románok” Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szólt arról is, hogy a trianoni békediktátum után a román állam tíz évig tárgyalt a Szentszékkel, amely a 22 román követelésből hármat végül kénytelen volt elfogadni. Ezek közül a legsúlyosabb az, hogy az erdélyi magyarságot „erővel elmagyarosított románoknak és németeknek kellett tekinteni”, és mivel a „visszarománosításuk” úgymond nem lehetséges, temesvári német kanonokokat lehet csak kinevezni az egyházmegyéik élére. Hogy 1938-ban Márton Áron mégis püspök lehetett, nagyban köszönhető a bukaresti pápai nunciusnak, Andrea Cassulonak, aki a korábbi politikával szembemenve ezután gyorsan kineveztette Márton Áront apostoli kormányzóvá, ahhoz ugyanis nem kellett a román kormány engedélye. Az pedig már nemzetközi diplomáciai bonyodalmat okozott volna, ha a román állam nem fogadja el egy apostoli kormányzó megyés püspöki kinevezését. Így történhetett, hogy 1938 karácsonyán ismét székely püspöke lett Erdélynek – idézte fel az érsek. Őt és 2200 emberét figyelték meg Nagy Mihály Zoltán történész, a Román Kulturális Intézet alelnöke elmondta, a püspöknek a börtönből való szabadulása után „jozefinista” egyházpolitikai modellel kellett szembesülnie. Az állam 1955 után már nem az egyházak felszámolására törekedett, hanem arra, hogy érvényesítse akaratát az egyházak fölött. Éppen ezért Márton Áront folyamatosan szemmel tartották, 1964-ben például a Securitate ügynökeinek közel 2200 embert kellett megfigyelniük csak azért, hogy az ő működését nyomon követhessék. Az emlékülésen Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek Emberkatedrális címmel méltatta Márton Áront, Denisa Bodeanu történész a román titkosszolgálat Márton Áronra vonatkozó dokumentumait mutatta be, felszólalt továbbá Kányádi Sándor költő, valamint Kovács Gergely vatikáni posztulátor és Nagy Zoltán hittantanár. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2015. szeptember 30.Amikor a Szent Korona is megmelegszikNem tekinthetjük percig sem véletlen egybeesésnek, hogy az 1944. szeptemberi szárazajtai gyilkosság évfordulóján került sor a magyar Országházban a Márton Áron-emlékkonferenciára; nem véletlen, ugyanis mindennapi élményünk máig mind a számos gyilkolászás a második világháború végén az ingatag Romániában, mind a nemzeti gyűlölet a román pártok, kormányok részéről. Huszonhárom diákcsapat vetélkedett, a díjazottak fönn ültek az Országház felsőházi üléstermének elnökségi részén. A győzteseket „az ország legszebb munkahelyén” díjazták. Vaszi Levente gyimesi fiatal tanár, nagyszerű tenorénekes azzal vezette be rövid műsorát, hogy „Gyimesben mi is ilyen magasban lakunk, azért nem szédülök itt fenn”. Megragadó volt látnunk, hogy a csíki, gyergyói székely asszonyok minden alkalommal, amikor hallották Márton Áron egykori püspök nevét, zsebkendőhöz nyúltak. A székelység erkölcsi tartásában nevelkedett a nagy ember, és maga is gazdagította mindazt, ami őt fölemelte kisebbségi, nemzeti politikussá. Ezért is van, lesz nagy értéke annak, talán hagyományként is, hogy a szórványból, az elnyomottak világából jött civilek, fiatalok szólalhattak a magyar Országházban. A szónokokat is beleérthetem mindebbe, ha kijelentem, hogy a konferencia fölért egyetemi szintig tartalmában, megragadó voltában. Kányádi Sándor életes, megkönnyeztető és derítő elbeszélgetése a szószéken igazi élményt jelentett. „Amikor Márton Áron még a földön járt” – és azt is hozzátehetjük: ma is itt jár köztünk. A díjakat Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke adta át. Záróakkordként csendült fel Vaszi Levente éneke, az úgynevezett régi székely himnusz, majd az új, a mostani. Kifelé menet azt is hallottam egy székely asszonytól, hogy „még a Szent Korona is megmelegedett itt ma”. Czegő Zoltán (A Csíkszeredában megjelenő Székelyföld folyóirat és a Lakiteleki Népfőiskola által Márton Áron emlékére hirdetett irodalmi pályázaton lapunk főmunkatársa, Czegő Zoltán a Lakiteleki Népfőiskola különdíjában részesült. Az I. díjat Tar Ildikónak, a II. díjat Oláh Gál Elvirának, a III. díjat pedig Nagy Zoltánnak ítélték oda – a szerk.) Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2015. október 10.Az őshonos nemzeti közösségek autonómiájáért (Interjú Csóti Györggyel, a Kisebbségi Jogvédő Intézet vezetőjével)A neve ismerősen cseng határon innen és túl, de kevesen tudják, miként küzdött évtizedeken át politikusként, magánemberként a szétszakított nemzetrészekért. Volt munkahelyén, a Képviselői Irodaházban kerestem fel először, ahol még hónapokig akadt bőven dolga. Névjegykártyáján akkor ez állt: Csóti György, FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség, országgyűlési képviselő, Külügyi Bizottság tagja, Nemzeti Összetartozás Bizottság tagja. Hallottam arról is, hogy Tőkés László a Kárpát-medencei magyar autonómia nagykövetének nevezte. – 2014. február 13-án elmondott parlamenti felszólalásának élménye hozott ide. Hadd idézzem szembe szavait: „Az elmúlt másfél-két évtized egyértelművé tette, hogy a magyaroknak, a szomszédos, az utódállamokban élő magyar nemzeti közösségeknek a szülőföldön, magyarként megmaradás egyedüli záloga az autonómia, a tényleges és teljes körű autonómia. A teljes körű azt jelenti, hogy személyi elvű, kulturális és területi autonómia, illetve ezek kombinációja. Az elmúlt esztendőben a Tőkés László vezette Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács, amelynek egyébként az elcsatolt területeken működő valamennyi magyar politikai párt tagja, illetőleg részt vesz a tanács munkájában, 2013-at az autonómia évévé nyilvánította. Ezt legkomolyabban a székelyek vették, akik március 10-én, Marosvásárhelyen egy 30 ezres tüntetéssel, október 27-én pedig egy 150 ezer embert megmozgató nagy meneteléssel tettek hitet az autonómia mellett. – Megszakítással 11 évig voltam országgyűlési képviselő. Lehet, hogy véletlen, de sorsszerű, hogy első és utolsó megszólalásom a Tisztelt Házban az elszakított nemzetrészekről szólt. De említsük meg a határozattervezet lényegét is: „Az Országgyűlés október 27-ét, a székelyek nagy menetelésének napját a Kárpát-medencei magyar autonómiák napjává nyilvánítja.” – Tíz képviselő kezdeményezte e határozatot. Lett belőle törvény? – Sajnos, nem. De remélem, ez esetben is érvényes a régi igazság: ami késik, nem múlik. – Mennyire ismerte Erdélyt 1989 előtt? – Jól ismertem. Mindenekelőtt a Nagyvárad–Bánffyhunyad–Kolozsvár–Torda–Székelyudvarhely–Csíkszereda útvonalat. A nyolcvanas években Kalotaszeget és a Székelyföld nagy részét is bejártam. Mintegy ötvenszer jártunk Erdélyben a feleségemmel. Könyveket, gyógyszereket, élelmiszert, újságokat – és szeretetet – vittünk, barátságokat, felejthetetlen emlékeket hoztunk. Vittük az üzeneteket élő szóban azoktól és azoknak, akik nem léphették át a határt. Például azért, mert tiltólistán voltak. Mi is felkerültünk a megfigyeltek közé. Amikor átléptük a határt, azonnal értesítették a helyi szekusokat Bánffyhunyadon, ahol általában az első éjszakát töltöttük. Barátságot kötöttem Kallós Zoltánnal, Lászlóffy Aladárral, Szilágyi Istvánnal, Vásárhelyi Gézával, Újváry Ferenccel, Tőkés Istvánnal, Szőcs Istvánnal, Bánffy Istvánnal és másokkal. Nem hagytuk cserben a hargitai juhász barátainkat sem, köztük az ötgyermekes Dániel Imrét, aki ugyan csak „két iskolát” végzett, de intelligenciában és filozofikus töltetű, egyszerű, nemes gondolkodásban kevés hozzá hasonló embert ismertem. Egy alkalommal elmondta: gyermekkori vágya, hogy egyszer átsétálhasson a Lánchídon. Évtizedeken át hívtam, kapacitáltam – családja már többször járt nálunk –, de a reá bízott több száz juhra hivatkozva nem állt kötélnek. „Legalább ígérd meg” – mondtam neki egyszer. Rám nézett csodálkozó, nyílt, kék szemeivel, és így válaszolt: „Ha megígérem, akkor meg is kell tennem!” Többek között ezért szeretem Erdélyt és az erdélyieket. Dániel Imre gondolata lett később a választási kampányom jelmondata „Az adott szó törvény legyen!” – Ezek az élmények döntőek lehettek politikai szerepvállalásában… – Politikai pályám tulajdonképpen Erdélyből indult. Kolozsváron megismerkedtem Kallós Zoltánnal, rajta keresztül meg Csoóri Sándorral. Ő hívott az MDF-be 1988 szeptemberében. Amikor 1989. október 22-én Antall Józsefet az MDF elnökévé választották, kérésére úgy döntöttem, politikusi pályára lépek. – Tehát Antall József felkérése „hozta Önt helyzetbe”. Ön, aki nagyon közelről ismerte, hogyan jellemezné az első miniszterelnökünket? – Antall József mindenekelőtt humanista demokrata volt, aki politikai célkitűzéseinek elérése során mindig betartotta a törvényességet és szem előtt tartotta az emberiességet. Elkötelezett magyar hazafi volt, aki lélekben, érzésben 15 millió magyar miniszterelnöke kívánt lenni. Kiemelkedő európai politikus volt, aki a magyarság problémáit európai összefüggésekben vizsgálta, aki ismerte a térség népeinek történelmét, ezért megértette a kor kihívásait, és azokra mindenki érdekeit figyelembe vevő válaszokat tudott adni. – 1989 adventjének kezdetétől szörnyű, de egyben lélekemelő hónapokat éltünk át, ki itt, ki a határon túl. Jól tudom, hogy karácsony után félszáz kocsiból álló segélykonvojt vezetett Erdélybe? – Igen, én is azon sok-sok csonka országbeli honfitársunkhoz tartoztam, akik óriási lelkesedéssel igyekeztek segíteni erdélyi nemzettársainknak. Magyarországon azonnal megmozdultak a segítőkész, jó szándékú emberek. A Magyar Demokrata Fórum Ó utcai székházában, a földszintes barakk épületben is folyt a tanácskozás, mit és hogyan lehetne segíteni a sokat nélkülözött erdélyi magyaroknak. Úgy döntöttünk, hogy elsőként élelmiszerekből és gyógyszerekből álló segélyszállítmányt küldünk. Az elnökség engem bízott meg az egész akció megszervezésével és lebonyolításával. Akkoriban az MDF hivatalának a vezetője voltam, vagyis a pártadminisztráció irányítója, egyúttal az elnök, Antall József személyi titkára. Karácsony előtt pár nappal gyűjtési akciót hirdettünk meg. Élelmiszert, ruhát, gyógyszert, könyveket, gyerekjátékot kértünk a lakosságtól. Napokon át, az ünnepek alatt is, tömegesen hozták az adományokat. A szenteste kivételével reggeltől késő éjszakáig vettük át, szortíroztuk és raktároztuk határtalan lelkesedéssel. Hihetetlen, milyen gyorsan ment minden. Ez nemcsak a mi ügyességünknek volt köszönhető, hanem a budapestiek (máshol meg a vidékiek) önzetlen segíteni akarásának. Több mint kilencven teherautót, furgont és személykocsit sikerült hadrendbe állítani. A nagy számra való tekintettel, valamint biztonsági okokból két részre osztottuk a konvojt. Az egyiket Lezsák Sándor, a másikat én vezettem, különböző útvonalon mentünk. December 27-ről 28-ra virradó éjszaka indultunk a városligeti Dózsa György útról. Sötétedés előtt kellett ugyanis Marosvásárhelyre érnünk, mert éjszaka még számítani lehetett a hegyekbe vonult securitatés osztagok támadásaira. Kalotaszegen és Torda után hallottunk is lövéseket a távolból. Antall József és Csoóri Sándor búcsúztatott bennünket a csípős éjszakai órában. Szívünk tele volt bizakodással, reménységgel. Új fejezetet reméltünk a Romániához csatolt területeken élő magyarok életében. A „parancsnoki” kocsi egy régi Wartburg volt, tetején hangszóróval, ezzel irányítottam a 47 teherautóból és személygépkocsikból álló konvojt. Zacsek Gyula videózott, Antall Péter meg fényképezte az eseményeket. Indulás előtt Antall József odahajolt hozzám, és a fülembe súgta: „Vigyázz a fiamra, mert ő még gyerek!” Nagyvárad határában egy fiatal nő román nemzeti színekből álló kokárdát tűzött a mellemre. Jó szívvel viseltem egész úton. Hittük, hogy megváltozik a világ, románok, magyarok, szászok (akik még ott maradtak) megkapják az emberi élethez és önrendelkezéshez való jogot. Végig az úton, amíg világos volt, a városokban és a falvakban az emberek százai integettek. Sötét este értünk Marosvásárhelyre. Elsősorban egyházakhoz és kórházakhoz irányítottuk a gépkocsikat. Nem hagytuk ki a román ortodox egyházat sem. Másnap spontán nagygyűlést tartottunk a főtéren. Hangosbeszélőn Lezsák Sándor és Gálfalvi György szólt a tömeghez. Az utcán, a macskaköveken gyertyák égtek a halottak emlékére, ott, ahol lelőtték őket Ceauşescu pribékjei. Én kihasználtam a lehetőséget, és felkerestem számos erdélyi barátomat. Marosvásárhelyen Sütő András ecsetelte a történteket, Székelyudvarhelyen Katona Ádám művelődéstörténész petőfis lelkesedéssel sorolta terveiket. Kolozsvárott többek közt Szilágyi István íróval és Újváry Ferenc ügyvéddel készítettünk videointerjút. Újváry szavait idézném is: „Az én jogom nem az itt élő másik nemzet jogaiból származik. Az én jogaim abból a tényből fakadnak, hogy elődeim itt születtek, falvakat, városokat építettek fel, kultúrintézményeket hoztak létre, és akkor én itt nem lehetek csak nemzetiség! Igénylem, hogy a jövőben így legyen az alapokmányokba befoglalva.” Ez az okfejtés adta a nemzetpolitikai ars poeticámat, hitvallásomat. Nem adhatjuk lejjebb, mint hogy az elszakított nemzetrészek évezredre visszamenően őseik földjén, a szülőföldjükön, államalapító, államalkotó tényezők legyenek. Ha ebből kirekesztik őket, akkor a tényleges és teljes körű autonómia jár nekik. – Régóta figyelem, hogy – képletesen szólva – az ötágú síp a kedvenc hangszere… Milyen törvények kimunkálásában vett részt, amelyek jogi értelemben közelebb hozták, majd egymás mellé állították a „külső” és a „belső” magyarokat? – Számos nemzetközi rendezvényen emeltem szót az elszakított nemzetrészek érdekében. Az Európai Kereszténydemokrata Unió (EUCD) az Európai Néppárt társszervezete volt, mely valamennyi európai kereszténydemokrata politikai erőt tömörítette. (Az ezredfordulón beolvadt az Európai Néppártba.) Az EUCD 1991. évi őszi brüsszeli kongresszusán – a német CDU és a CSU támogatását élvezve, velük előzetesen egyeztetve – javaslatot terjesztettem elő közép-európai őshonos nemzeti kisebbségek sorsának rendezésére hivatott konferencia megszervezésére. A javaslatot megszavazták, ott helyben megkezdtük az előkészítést. A helyszínre is javaslatot tettem: Pozsony legyen a házigazda! Abból indultam ki, hogy vigyük a kérdést az oroszlán barlangjába. Reméltem, hogy a leendő házigazda, Jan Carnogursky, a Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke, akkor éppen regnáló miniszterelnök, nem mer, nem fog ellene szegülni egy előre mutató, jó döntésnek, személyes találkozásaink során nemigen konfrontálódott velem kisebbségi kérdésekben. Az 1993 júniusában rendezett konferencia végén beláttam, hogy tévedtem. A zárónyilatkozat hajnalig tartó vitájában a szlovákok és a románok egymást túllicitálva igyekeztek gyengíteni a szöveget, nem kevés sikerrel. – A határon túli magyar pártok is részt vettek az említett nemzetközi szervezetek munkájában? – Többé-kevésbé igen. Az RMDSZ tagságáért az Európai Demokrata Unióban már 1990-ben elkezdtem a harcot. A szervezet Helsinkiben tartott pártvezetői értekezletén javasoltam felvételüket, melynek előkészítésére megbízást kaptam. Az erdélyi magyar szövetség vezérkara, Szőcs Géza főtitkár kivételével, ugyanis hallani sem akart egy konzervatív-kereszténydemokrata szervezeti tagságról. Domokos Géza elnök a Szocialista Internacionáléban gondolkodott. Sokan fel sem fogták egy nemzetközi szervezeti tagság hallatlanul nagy előnyeit, ami egy posztkommunista országban élő kisebbség etnikai alapú pártjánál elengedhetetlenül fontos volt akkor. Szerencsére Szőcs Gézánál nyitott kapukat döngettem, hiszen ő is foglalkozott a gondolattal. Konspiratív úton, az elnökség megkerülésével vittük be az RMDSZ-t az EDU-ba! Gézát főtitkárként meghívattam a Végrehajtó Bizottság soron következő ülésére, ahol a szervezet nevében kérte a felvételt. A kész tények elé állított elnökség végül tudomásul vette a történteket. Hosszabb ideig csak megfigyelői státussal rendelkeztek, mert hiába voltak bent a bukaresti parlamentben – ami a tagság egyik feltétele volt –, az EDU nem ismerte el szabadnak a romániai választásokat. Végül a budapesti pártvezetői értekezleten, 1993 szeptemberében kapták meg a teljes jogú tagságot. Ekkor Bodó Barna alelnök képviselte az RMDSZ-t a konzervatív nemzetközi pártszövetségben. Számos pozitív kezdeményezésük volt, melyeket az EDU többnyire elfogadott, megfelelő lobbizás után! A ’93-as budapesti ülésen a felvidéki Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom kapott megfigyelői státust. S. KIRÁLY BÉLA (folytatjuk) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. november 3.Kitüntették Király KárolytA Magyar Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést adományozta Király Károly volt politikusnak, Kovászna megye volt első titkárának Áder János, Magyarország köztársasági elnöke. Mint az oklevélben megjelent, az erdélyi magyarság jogai és önrendelkezése érdekében folytatott küzdelme elismeréseként ítélte oda az államfő a kitüntetést. A magas állami kitüntetést Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke adta át a 85 éves közéleti személyiségnek tegnap az Országházban. Király Károly 1930. szeptember 26-án született Dicsőszentmártonban. 18 éves korától, a háborút követő ínséges időkben elkötelezte magát a romániai kommunista ifjúsági mozgalom mellett. 1968–72 között a közigazgatási reform során létrehozott Kovászna megyei párbizottság első titkárának, a megyei néptanács elnökének nevezték ki. 1972-ben lemondott minden magas állami és pártbeli tisztségéről. 1978–90 között a marosvásárhelyi konzervgyár igazgatója volt, ebben az időszakban több tiltakozó beadványt írt, az utolsót 1987-ben Nicolae Ceauşescunak címezve. 1989. december végétől 1990 májusáig a Marosvásárhelyi Megmentési Front elnöke, 1990 májusától a Román Szenátus alelnöke. 1990-ben megalakította a Nemzeti Kisebbségi és Etnikai Szövetségek Ligáját. 1991-ben a román parlament 514 tagja közül egyedüliként nem vett rész az új alkotmány megszavazásán annak kisebbségellenes passzusa miatt, amiért megfosztották szenátori mandátumától. 1993-ban megalapította a Székely Faluért Alapítványt, mely mezőgazdasági gépekkel támogatta a székely falvakat, segítette az egyházakat, civil, politikai és ifjúsági szervezeteket, nagycsaládokat, időseket. A tegnapi parlamenti ünnepségen Lezsák Sándor úgy fogalmazott: olyan embert köszöntenek, akinek neve a 70-es és a 80-as években a reményt jelentette. Méltatta az erdélyi magyar politikus küzdelmét, kiállását, szavai szerint ezek őket, magyarországiakat is erősítették. Király Károly köszönetet mondott az elismerésért: amit tett, azt az erdélyi magyarságért, a román–magyar barátságért tette, jelentette ki. (MTI/Szekeres) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. november 10.KitüntetésA tényszerű esemény: Király Károlynak, az RMDSZ egykori szenátorának, a román szenátus egykori alelnökének, a kommunista diktatúra elleni harc egyik legismertebb romániai magyar személyiségének – Tőkés László javaslatára, Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes előterjesztése alapján – Magyarország elnöke, Áder János, a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést adományozta 85. születésnapja alkalmából. A kitüntetést a magyar Országgyűlés alelnöke, Lezsák Sándor nyújtotta át az Országházban, szűk körű, meghitt ünnepség keretében, 2015. november 2-án. Az ünnepélyes eseményen ismertetett életpálya természetesen nem ismeretlen a Népújság olvasói legtöbbjének, hiszen a magát ez alkalommal is örökös marosvásárhelyinek valló ünnepelt az 1989 forró decemberét megelőző közel két évtizedben Marosvásárhelyen élt és vált a diktatúra elleni harc emblematikus alakjává. A Kisipari Szövetkezetek Maros Megyei Szövetségének elnökeként (1973-1978 között) végzett tevékenysége idején munkatársként kerültem közelebbi kapcsolatba Király Károllyal, aki 1990 januárjában a Nemzeti Megmentési Front Maros megyei tanácsában a gazdasági ügyek intézésével bízott meg. Ez a régóta tartó kapcsolatunk tette lehetővé, hogy családtagjai mellett, feleségemmel egyetemben részt vehettem a kitüntetés átadása alkalmával rendezett ünnepségen. Nem illik az ünnepelt tiszteletére adott ebéd közben elhangzott beszélgetésről szólni, hiszen azok csak hangsúlyosabbá tették azt a valóban meghitt hangulatot, amelyet az Országházban töltött idő alatt folyamatosan tapasztalhattunk. Mégis kikívánkozik belőlem néhány gondolat, amelyeket az ott elhangzottak ébresztettek bennem. A kitüntetést átadó Lezsák Sándor elmondta, hogy személyes kapcsolata Király Károllyal és romániai magyar társaival még abból az időből származik, amikor még az is veszélyes vállalkozásnak számított, ha valaki személyesen kereste fel a mostani ünnepeltet Marosvásárhelyen. Éppen ezért hangsúlyozta: számára különös elégtétel, hogy az általa legendásnak tartott Király Károlynak ő adhatta át ezt a magas állami magyar kitüntetést. Talán nem meglepő, hogy ezeknek a szavaknak és a különböző méltatásoknak hallatán furcsa hiányérzetem támadt: miért nem hallottam- olvastam sehol arról, hogy az RMDSZ támogatta volna a kitüntetést, ha már nem kezdeményezte, vagy a 85. születésnap alkalmával legalább egy üdvözletet küldött volna egykori szenátorának? Igaz, olyan véleményt nemegyszer hallottam az elmúlt években, hogy voltak, akik szívesebben koszorúztak volna egy Király Károly-szobornál, malomkeréknyi koszorúval, mintsem hogy érdemeit elismerni kényszerüljenek. Az ünnepelt nem volt hajlandó senkire rosszat mondani. Elismerte ugyan, hogy nem mindenkivel sikerült szót értenie, de most sem, mint eddigi megnyilatkozásaiban, írásaiban sem, senkit nem vádol, senkire nem neheztel. Számomra, aki annyi évtizede ismerem, ez nem volt meglepő, mégis örömmel nyugtáztam, hogy nem változott: ugyanaz az ember, aki szemtől szemben merte vállalni a véleményét, és magának a diktátornak is közvetlenül megjósolta egy 1987-ben hozzá írt levélben, hogy el fog bukni. A szembeszegülésért elszenvedett viszontagságokról Király Károly húga, Ibolya is beszámolt a Hitel folyóirat 2014 decemberében és 2015 januárjában megjelent írásaiban, de a további részletek, a tanúságtétel megkönnyítése érdekében minden bizonnyal elkészül majd Király Károllyal egy hosszabb életútinterjú, amelyet a Rendszerváltozást Kutató Intézet munkatársai vállaltak az ünnepi beszélgetések során (igazgatója, Bíró Zoltán is jelen volt), Lezsák Sándor külön felkérésére. Az anekdota szerint egykoron Ferenc József azt mondta, annyi kitüntetést kell adományozni, hogy azokból jusson az arra valóban érdemeseknek is. Az viszont nem anekdota, hogy manapság is szükséges valakiknek a kezdeményezése ahhoz, hogy egy ilyen ünnepségre sor kerülhessen. Külön öröm számunkra, marosvásárhelyiek számára, hogy nem először és bizonyára nem is utoljára, a kezdeti lépéseket Kerényi György – még 2011-ben, a két város baráti körének elnökeként – indította útjára, aki Kecskemétről számtalanszor bizonyította nemcsak ragaszkodását az erdélyi, romániai magyarokhoz, de anyagiakban és szellemiekben is mindig segítőkésznek mutatkozott. Biztos vagyok benne, hogy tiltakozna nevének megemlítése ellen, de hiszem, hogy ez a megjegyzés a legkevesebb ahhoz képest, amit megérdemel. Az elismerés mostani folyamatának kezdeményezője és sikerre küzdője pedig Kincses Előd volt, aki nem mellesleg egyedüliként emlékezett meg írásban a Népújság szeptember 26-i számában Király Károly 85. születésnapjáról. Meg kell említenem – a nemcsak családtagként, hanem Király Károly erkölcsi segítőtársaként is jelen lévő testvér – Király Ibolya készülő könyvét is a korszakról, amelynek kiadásában a jelen lévő vezető személyiségek konkrét segítőkészségüket nyilvánították. Befejezésként: kérdésre válaszolva, hogy mit tekint a legfontosabbnak hosszú életpályája során, Király Károly a következőket mondta: megköszöni a romániai magyarságnak, hogy képviselhette, megköszöni a magyar kormánynak és a magyar államnak, hogy ilyen elismerésben részesítette. A legfontosabb pedig az, hogy alkalma volt tevőlegesen hozzájárulni a magyarság gondjainak enyhítéséhez és a magyar–román kapcsolatok javításához, ezért nyugodt lelkiismerettel nézhet vissza múltjára. Virág György Népújság (Marosvásárhely) 2015. november 26.Csernátonba látogatott Lezsák SándorTegnap délelőtt Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés alelnöke, a Lakitelek Népfőiskola alapítója magánlátogatást tett az alsócsernátoni Haszmann Pál Múzeumban. Ezután a múzeum mellett működő Csernátoni Népfőiskola mestereivel, valamint a Kézdi-Obaiszéki Református Egyházmegye öt lelkészével találkozott, akikkel a Háromszéken is létesítendő, a helyi értékek feltérképezésére és begyűjtésére szakosodó regionális kollégiumokról tárgyalt. Elsődleges célja az volt, hogy megkeresse a partnereket a települési értéktárak létrehozásához. Csernátonból Lezsák Sándor és kísérete Lécfalvára utazott. Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2015. december 12.“Ahogy a nemzet, úgy értékei is oszthatatlanok”Magyarország után a Kárpát-medencére, később Nyugat-Európára, sőt, a tengerentúlra is kiterjeszti a magyarság értékeit felmérő akcióját a Lakitelek Népfőiskola, mondta el a Bihari Naplónak Lezsák Sándor, a népfőiskola vezetője, az országgyűlés alelnöke. A Lakitelek Népfőiskola kezdeményezése, miszerint felleltározzák a helyi értékeket, elért a határon túlra is, és amint arról beszámoltunk, a napokban egyetemisták járták be a Hegyköz településeit, kérdőívek segítségével érdeklődve a helyi sajátosságok felől (lásd BN. november 23.). Az akció megnyitójára Hegyközszentimrére érkezett Lezsák Sándor, a Lakitelek Népfőiskola vezetője, az Országgyűlés alelnöke, aki nyilatkozott a BN-nek. -Miért tartották fontosnak a értékek felleltározásának akcióját a határon túlra is kiterjeszteni? - A határon túli értékfeltáró kollégiumok közül ez a tizedik és újabb tízet készítünk elő, melyekre jövőre kerülhet sor a Kárpát-medencében, Nyugat-Európában, a tengerentúlon. Ennek lényege, hogy ahogyan a nemzet egy és oszthatatlan, úgy az értékei is azok, melyeket meg kell becsülni és megtartásukat segiteni kell. Ez nagyon jelentős feladat például ebben a térségben, hiszen nagyon sok olyan román érték is van, mondjuk népzenében, néptáncban, kézművességben, amelyek olykor keverednek egymással. Izgalmas feladat ezt is megismerni, felfedezni, hogy értékeink hogyan hatnak egymásra, ezért azonos 30 kérdéssel készülünk minden terep felmérésére. Tapasztalatunk, hogy egy kis faluban érdeklődve az értékek, különlegességek felől, azt a választ kapjuk, hogy itt nincs semmi, de a szomszéd faluban, ott van. Saját értékeiket is kevésbé becsülik meg az emberek, vagy egyszerűen nem is tekintik azokat annak. - Hol alakultak külhoni kollégiumok? - A Délvidék, a Mura-vidék, a Dráva-szög, Máramaros, Nyugat-Bácska, Zenta-, Beregszász- és Ugocsa környéke után következik a Hegyköz. A Lakitelek Népfőiskola a szervező, diákok és főiskolások vesznek benne részt és egy lehetőleg helyi tudós ember, aki ismeri jól a tájat, ő a szakmai vezető, mindez a Miniszterelnökség és az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával. - Térségünkben miért a Hegyközi Kollégium az első? - A Lakitelek Népfőiskolával személyes kötődésünk van a Hegyközhöz, Hegyközszentimréhez, hiszen Kucharszki Zoltán nagytiszteletű úrral jó 10 esztendeje ismerkedtünk meg, amit követően egy népfőiskolai kapcsolat alakult ki. Ezért gondoltuk, hogy itt kezdjük, de megyünk tovább, Bákó környékére, Háromszékre és hát, hatalmas a Kárpát-medence. - Mi a munka következő lépése? - A helyi felmérést a hegyközi értéktár összeállítása követi, illetve majd minden tájegység értéktárának összeállítása, melyek összegzése lesz az erdélyi kincsestár, azt követheti a nemzeti értéktár, és a piramis csúcsán lesznek majd a hungarikumok. - Egy ilyen felmérésnek van-e pozitív hatása az adott régióra? - Tapasztaljuk a jótékony hatást. Magyarországon minden megyében megalakult a megyei értéktár, ami azt jelenti, hogy közel 600 kisebb-nagyobb településen volt adatfelvétel. Nem új dolgot csinálunk, hiszen az elmúlt évtizedek is arról szóltak, hogy a különböző értékeket valamilyen formában felmérték, kezelték. Most egy frissítéssel mintegy hozzájárulunk a bővítéshez, erősítéshez, ugyanakkor támogatjuk is azokat, akik egy DVD vagy más formában meg is akarják jeleníteni magukat. Mi is egy könyvet fogunk készíteni itteni tapasztalatainkból DVD-melléklettel. Így próbálunk rögzíteni egy adott időben egy adott helyzetet. Rencz Csaba erdon.ro 2016. május 15.Ezrek jelenlétében áldották meg a Márton Áron-szoborkompozíciótCsíkszereda Szabadság terén, az egykori város origójának számító helyen, ahol – amint Ráduly Róbert Kálmán lemondott polgármester, a kezdeményező Márton Áron Katolikus Férfiszövetség képviseletében elmondta – egykoron kápolna, később milícia- és szekuritáté-székhely is állt, pünkösdvasárnap szoborcsoportot avattak. A bérmálás szentségét kiszolgáltató Márton Áront, Erdély szent életű püspökét, valamint egy bérmálkozó fiatal lányt és annak keresztanyját megörökítő alkotás leleplezési, megáldási ünnepségén több ezren vettek részt. Mi csíki székelyek ezen alkotás létrehozásával hálánkat szeretnénk leróni nemzetünk nagy fia, Isten szolgája, Márton Áron előtt születésének 120. évében, a Magyarország kormánya által az ő személyének szentelt évben – hangzott el a felvezető beszédben, majd Antal Attila csíkszeredai alpolgármester köszöntötte az egybegyűlteket, mondott köszönetet a szobor megálmodóinak, alkotóinak, a megvalósulást támogatóknak. „Az alkotással nemcsak Áron püspöknek állítunk emléket, nemcsak a keresztény nagykorúvá válást állítjuk a középpontba, de a székely anyának, keresztanyának, a bölcs tanítóra felnéző és a krisztusi életet követő ifjainknak is, hiszen ezek a legfontosabb örökségeink, ez a jövőnk záloga” – hangsúlyozta Antal. Tamás József püspök egy embertpróbáló időszak kiemelkedő egyéniségeként mutatta be Márton Áront, aki példaértékű magatartásával tartotta a lelket az emberekben, akinek személyével egy egész nemzet gazdagodott. Miért éppen bérmáló püspököt ábrázol a szobor, és miért épp ezen a helyen – tette fel a kérdést. „A bérmálás fontos ténykedése egy püspöknek, ilyenkor kerül közvetlen kapcsolatba a híveivel, és Márton Áron bérmaútjai diadalutaknak számítottak, főként fogságból való szabadulása után, mint Jézusnak Jeruzsálembe való bevonulása – vont párhuzamot. Arra biztatott, lépjünk a nyomába: vállalva hitünket, örökségünket. Áder János magyar köztársasági elnök szerint a szobor, amely immár Csíkszereda főterét díszíti, a püspököt a rá legjellemzőbb mozdulattal örökíti meg: „védelmező, útra bocsátó gesztusa üzen minden magyarnak, hívőnek és nem hívőnek, légy bátor, őrizd a magad méltóságát és tiszteld a másokét, légy hű a hazádhoz”. Ünnepi beszédét egy Kányádi-idézetre építve kiemelte: „Márton Áron megtapasztalta, milyen kiállni mások elé, vezetni a népet. Tudta, milyen hadvezérnek lenni, amikor az embernek más fegyvere sincs, csak az igazság… Tudta, hogy lehet félelem nélkül is élni, és azt is, hogyan lehet gyengének látszani, mégis erősebbé válni a fogvatartóknál, hogyan lehet elveszíteni a szabadságot, mégis lélekben szabadnak maradni…” A boldog emlékű püspök szavait idézve biztatott: „Legyetek az igazság védői és a szeretet apostolai, álljatok az őrhelyen, ahová küldettetek, hősi elszántsággal.” Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke Márton Áront a magyarság és a kereszténység egyik nagy formátumú személyiségeként mutatta be. Hangsúlyozta: hozzá hasonlóan minden felelősen gondolkodó vezetőnek elsősorban a saját közössége, a saját nemzete iránt van felelőssége, kötelezettsége. „Kereszténység nélkül nincs Európa, Márton Áron nélkül nincs Székelyföld, Székelyföld léte nélkül nem volt és nem lehet jövendője magyar nemzetünknek” – mondta. A szoborkompozíciót megáldó Jakubinyi György érsek Márton Áron jelmondatának – Non recuso laborem, azaz Nem futamodom meg a munkától/ a szenvedéstől – fényében emlékeztetett a nagy püspök életútjára. A szoboravató ünnepség a koszorúk elhelyezésével és a himnuszok eléneklésével zárult. Mint arról már többször is írtunk, a Márton Áron-szoborcsoportot Tövissi Zsolt tervezte, a makettet és portrét pedig Sárpátki Zoltán készítette. A művet Lakatos Pál Sándor öntötte ki bronzból, a talapzatot pedig a csíkszeredai ING Service Kft. alakította ki. Izsák-Székely Judith Székelyhon.ro 2016. május 15.Áder János Csíkban: menj, teremj sokszoros gyümölcsöt!Áder János köztársasági elnök jelenlétében avatták fel Csíkszereda főterén Márton Áron gyulafehérvári római katolikus püspök szobrát. Ünnepi beszédében Áder János kijelentette, Márton Áronnak a szobor által megörökített útra bocsátó gesztusa üzen minden magyarnak. Azt üzeni: „Menj, teremj sokszoros gyümölcsöt! Légy bátor félelem nélkül élni! Ne add a szíved gyűlöletre! Őrizd a magad méltóságát és tiszteld a másét! Légy hű a hazádhoz és a neked rendelt hivatáshoz!" Az államfő a székely püspök helytállását felidézve az MTI szerint kijelentette: „A tiszta lelkületű embert onnan lehet nagy bizonyossággal felismerni, hogy minden elnyomó hatalom ellenséget lát benne.(...) Mert a tiszta ember hitét nem lehet megtörni. Erkölcse nem eladó. Mert jósága, állhatatossága bátorsággal tölt el másokat is". A köztársasági elnök felidézte, hogy 1944-ben a Gyulafehérvárról román útlevéllel érkező Márton Áront a magyar rendőrparancsnok utasította ki Kolozsvárról, amikor súlyos szavakkal ítélte el a zsidók elleni bűntetteket, és tiltakozott a deportálások ellen. „Márton Áron gyalogosan hagyta el Kolozsvárt. Csendes léptei azt üzenték: az emberéletről nincs alku. Nincs méricskélt gyilkosság, nincs viszonylagos népirtás" - fogalmazott Áder János. A püspöknek azt a nézetét is megemlítette, hogy a „népért végzendő munka nem külön foglalkozási ág, hanem minden hivatással elválaszthatatlanul együtt járó kötelesség". Mint fogalmazott, a püspök hadvezérként állt gyülekezete, egyháza, közössége, népe elé, és szolgája lett mindenkinek. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Márton Áron a népéért vállalt küzdelemben „emelkedett fehér vértanúvá". Az Európára nehezedő migrációs nyomásra utalva kijelentette: ma is minden felelősen gondolkodó vezetőnek elsősorban a saját népe, nemzete iránt van felelőssége. „Kereszténység nélkül nincs Európa, Márton Áron nélkül nincs Székelyföld, Székelyföld nélkül nem lesz és nem lehet jövendője a magyar nemzetnek" - állapította meg Lezsák Sándor. A szoborállítást kezdeményező Márton Áron római katolikus férfiszövetség tagjaként felszólaló Ráduly Róbert, Csíkszereda korábbi polgármestere arra is kitért beszédében, hogy miért van jó helyen a püspök szobra a város főterén. Mint mondta, a szobor helyén korábban kápolna, majd a kommunista politikai rendőrség székháza állt. A reményvesztettség cáfolatának tekintette, hogy „Márton Áronnak a csíkiak a milicia és a securitate (a kommunista erőszakszervek) hűlt helyén állítanak szobrot". A volt polgármester kijelentette, Márton Áron szilárd programot hagyott hátra, melynek része a teljes körű önrendelkezés. „Márton Áront követve ez nem a legtöbb, hanem a legkevesebb, amit el kell érnünk” – fogalmazott Ráduly Róbert. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek azt idézte fel, hogy Márton Áront a kommunista román hatalom is tisztelte az őszinte és mindig nyílt kiállásáért. A püspök nyugdíjba vonulási kérésének az elfogadásáról pedig nem a szentszék kancelláriáját vezető bíboros, hanem maga II. János Pál pápa küldött táviratot, melyben „az Úr legteljesebb, legkifogástalanabb szolgájának" nevezte. A szoboravatóra összegyűlt több ezres tömeg Márton Áron hangját is meghallgathatta, melyet 41 évvel ezelőtti csíkszeredai bérmáláson rögzítettek. A felavatott szobor is bérmáláson ábrázolja a székely püspököt, amint áldást ad egy bérmálkozó lánynak, akit bérmakeresztanyja bátorít. Sárpátki Zoltán csíkszeredai szobrászművész alkotását Lakatos Pál Sándor öntötte bronzba. A szoboravatásra a magyar kormány által meghirdetett Márton Áron-emlékév keretében került sor. A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyét 1939 és 1980 között vezető Márton Áron püspök a 20. századi erdélyi magyar közélet egyik legkiemelkedőbb alakja volt – emlékeztet az MTI. 1944-ben felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, amiért 1999-ben a jeruzsálemi Jad Vasem intézet a Világ Igaza címet adományozta neki. A kommunista hatalommal szemben is állást foglalt. 1949-ben letartóztatták, 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, majd 1955-ben nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották. 1956-tól 1967-ig nem hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét, de látogatókat fogadhatott. Püspöksége idején az erdélyi római katolikus egyház nem kötött konkordátumot a román kommunista állammal. kronika.ro 2016. május 16.„Énekből és imából is házat lehet építeni” – Marianum házat avattak SzovátánSzovátán hétfőn felszentelték az iskolanővérek Marianum háznak nevezett lelkiségi és kulturális központját. A központ több mint kétszáz Nyárád menti és szovátai gyermek rendszeres zenei oktatását és nevelését teszi lehetővé. A magyar állami támogatással felépített épületet Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentelte fel – számolt be az MTI. Az avatóünnepségen Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára arról beszélt, hogy az elmúlt napok székelyföldi eseményei – Márton Áron püspök szobrának és a Marianum háznak az avatása is – a közösség erejét jelzik, amely mellett a magyar kormány mindig ki fog állni. Az államtitkár hozzátette: mindig számíthatnak a magyar kormányra azok az emberek, akik gyújtópontjai közösségeiknek, akik a gyermekeket keresztény életre, hazaszeretetre, magyarságra, de ugyanakkor a mások tiszteletére tanítják. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke kijelentette: Erdély betöltéséhez „népességmegtartó képesség és képességmegtartó népesség kell”. Úgy vélte, az új központ mindkettőt szolgálhatja és a térség népfőiskolája lehet. Az erdélyi népfőiskolai hagyományokra utalt Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is ünnepi beszédében. Kijelentette, hogy a népfőiskolai mozgalom újraélesztéséhez mind az alap, mind a közösségi igény megvan. Úgy vélte, az alap és az igény találkozása biztosíthatja a következő évtizedekben is az erdélyi magyarság fejlődését. Böjte Csaba ferences szerzetes szerint a Marianum ház arra példa, hogy énekből és imából is házat lehet építeni. „Ne nyafogjunk, ne panaszkodjunk, ne hisztizzünk, hanem álljunk neki felépíteni Erdélyországot, a Kárpát-medencét” – biztatott a Szent Ferenc Alapítvány elnöke. Lobmayer M. Judit, a Boldogasszony Iskolanővérek tartományfőnöknője arra emlékeztetett, hogy a rend épp 105 éve nyitotta meg a kolozsvári Marianumot, amelyben leánygimnázium és tanítóképző is működött az 1948-as államosításáig. A szovátai Marianum ház az egykori kolozsvári Marianum szellemiségét viszi tovább. Szovátán hétfőn délután avatták fel a Szent Ferenc Alapítvány Szent József Gyermekotthonának a sportpályáját is, melynek létrehozásához szintén a magyar kormány nyújtott támogatást. MTI Erdély.ma 2016. május 16.A térség népfőiskolája lehet az új szovátai központSzovátán hétfőn felszentelték az iskolanővérek Marianum-háznak nevezett lelkiségi és kulturális központját. A központ több mint kétszáz nyárádmenti és szovátai gyermek rendszeres zenei oktatását és nevelését teszi lehetővé. A magyar állami támogatással felépített épületet Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentelte fel. Az avatóünnepségen Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára arról beszélt, hogy az elmúlt napok székelyföldi eseményei – Márton Áron püspök szobrának és a Marianum-háznak az avatása is – a közösség erejét jelzik, amely mellett a magyar kormány mindig ki fog állni. Az államtitkár hozzátette, mindig számíthatnak a magyar kormányra azok az emberek, akik gyújtópontjai közösségeiknek, akik a gyermekeket keresztény életre, hazaszeretetre, magyarságra, de ugyanakkor a mások tiszteletére tanítják. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke kijelentette, Erdély betöltéséhez „népességmegtartó képesség és képességmegtartó népesség kell”. Úgy vélte, az új központ mindkettőt szolgálhatja és a térség népfőiskolája lehet. Az erdélyi népfőiskolai hagyományokra utalt Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is ünnepi beszédében. Kijelentette, hogy a népfőiskolai mozgalom újraélesztéséhez mind az alap, mind a közösségi igény megvan. Úgy vélte, az alap és az igény találkozása biztosíthatja a következő évtizedekben is az erdélyi magyarság fejlődését. Böjte Csaba ferences szerzetes szerint a Marianum-ház arra példa, hogy énekből és imából is házat lehet építeni. „Ne nyafogjunk, ne panaszkodjunk, ne hisztizzünk, hanem álljunk neki felépíteni Erdélyországot, a Kárpát-medencét” – biztatott a Szent Ferenc Alapítvány elnöke. Lobmayer M. Judit, a Boldogasszony Iskolanővérek tartományfőnöknője arra emlékeztetett, hogy a rend épp 105 éve nyitotta meg a kolozsvári Marianumot, amelyben leánygimnázium és tanítóképző is működött az 1948-as államosításáig. A szovátai Marianum-ház az egykori kolozsvári Marianum szellemiségét viszi tovább. Szovátán hétfőn délután avatták fel a Szent Ferenc Alapítvány Szent József Gyermekotthonának a sportpályáját is, melynek létrehozásához szintén a magyar kormány nyújtott támogatást. MTI Székelyhon.ro 2016. május 17.Betölteni a nekünk adott életteret ( Csíksomlyói pünkösdi búcsú)Ferenc pápa az általa meghirdetett irgalmasság szentévében szorgalmazta, hogy minden egyházmegyében nyissák meg az irgalmasság kapuit, jelezve, hogy nincs fal, amely elválaszt Isten irgalmasságának a megtapasztalásától. Ez a nyitott szent kapu fogadta a kegyhelyen is a több százezer zarándokot, akik Székelyföldről, csángó vidékről, az anyaországból és a világ legtávolabbi részeiről érkeztek. Sok helyről jöttek gyalogos csoportok, akik vállalták a zarándoklat nehézségeit és örömeit, hogy teljes búcsúban részesüljenek. A búcsút élőben közvetítette a Duna Televízió és az erdélyi Mária Rádió, a liturgiát a kegytemplom kórusa tette áhítatosabbá. Bátorság az élet elfogadásához A zarándokokat az idén tízéves erdélyi Mária Rádió munkatársai és önkéntesei fogadták a tágas kegyhely előtti téren, lehetőséget adva a rövid bemutatkozásra: ki, honnan, hányadszor és milyen gondolatokkal jött. Délelőtt elindult a csíkszeredai Segítő Mária Gimnázium diákjai által vitt kordon az egyházi méltóságokkal. Őket a világi méltóságok követték, közöttük Áder János, Magyarország köztársasági elnöke és felesége, Herczeg Anita, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Eperjes Károly színművész. Mire felértek a szentmise helyszínére, az embersereg teljesen betöltötte a Kis- és Nagysomlyó közötti helyet. Az erdélyi ferencesek nevében Orbán Szabolcs, a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány elöljárója köszöntötte az egybegyűlteket. Kiemelte, a rendalapítóhoz hasonlóan minden ferences legnagyobb ajándéka és egyben küldetése is, hogy a mennyországba, Isten közelébe segítse embertársait. Legalább egy lépéssel közelebb. Ismertette, hogy a magyarországi Pilisszántón a csíksomlyóival egy időben tartanak szentmisét. Jakubinyi György érsek felszólalásában emlékeztetett, hogy a hagyomány szerint 449 éve gyülekeznek pünkösd szombatján Csíksomlyón annak emlékére, hogy a tolvajos-tetői csatában legyőzték János Zsigmond csapatait, és megmaradtak őseink hitében. A mai ember feladata sem lehet más, mint hogy megerősödve hitében továbbadja a megtapasztalt szeretetet ott, ahol él. Majd átadta a szót a főcelebráló Bíró László püspöknek, a Magyar Katolikus Családegyesület elnökének, aki a magyarországi zarándokvonattal érkezett. „Ha valahol várnak, ott otthon vagyunk. Erdélyországban megtapasztaltuk, hogy itthon vagyunk, vár a Szűzanya” – mondta a püspök, aki megköszönte a székelyeknek a szeretetteljes fogadtatást. Kívánta, hogy újuljanak meg a családok: a házaspároknak legyen idejük egymásra, merítsenek bátorságot az élet elfogadásához. Összekapaszkodva imádkozni A búcsús szentmisén a keresztény tanítást, Isten igéjét a korábban Sepsiszentgyörgyön is szolgálatot teljesítő Csintalan László tiszteletbeli kanonok, tiszteletbeli főesperes, csíkdelnei-csíkpálfalvi plébános közvetítette. Prédikációjában a jó Isten gondviselő jóságáról elmélkedett, akinek irgalmassága megnyilvánul a teremtésben, a megváltásban és a megszentelés művében is. A teremtés művének legbeszédesebb bizonyítéka a gyönyörű csíki táj. Az ember is puszta létével a teremtő Istennek a jóságát, irgalmasságát hirdeti. A mózesi áldást magyarázva az ünnepi szónok kifejtette: „Azt jelenti, hogy akarom, hogy élj, és akarom, hogy még jobban élj. Isten megáldotta a teremtésben az egész világmindenséget, benne az élővilágot, és természetesen benne engem, embert is, és azt mondta, hogy akarom, hogy élj, és akarom, hogy még jobban élj. S az embereken keresztül megáldotta a népeket is. A mi népünket is, és arra is azt mondta, akarom, hogy szülőföldeden élj, és még jobban élj. Ezt az áldást akarjuk magunkkal vinni, hogy betöltsük azt az életteret is, ahol mindennapjainkat éljük: a családi ház életterét, a falu, a város, az ország életterét, mert Isten áldása erre is szól. És ha jó nekünk itt, a somlyói szent hegyen összekapaszkodva imádkozni, akkor ebből erőt kell merítenünk ahhoz, hogy otthon is, családunkkal, házastársunkkal, gyermekünkkel, de falunkkal, egyházközségünkkel, egész népünkkel összekapaszkodva imádkozzunk. Isten áldását kérjük, hogy a nekünk adott életteret betöltsük, hogy ne maradjon beszegezett ház, gyermek nélküli iskola, megfogyatkozott falu és város, és főleg ne maradjon megfogyatkozott ország és szülőföld.” Csintalan László mondanivalója alátámasztására Harsányi Lajos, Wass Albert, Tompa Mihály és Tűz Tamás verseiből idézett, végezetül a székely himnusz szavaival kérte: „Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk.” Csángó mise: értékesek vagyunk Mivel a csobotfalvi Szent Péter és Pál templom felújításra szorult, hat éve nem tartottak csángó szentmisét benne. Bátor Botond pálos szerzetes különös örömét fejezte ki, hogy pünkösdre, az egyház újjászületésére megnyithatta kapuit a templom, és szentmisét mutathattak be a csángó testvérekért. Náda Botond szerzetes atya, a mise celebránsa prédikációjában az apostolok által is megtapasztaltakra utalt, arra, hogy értékes emberek vagyunk. „S ha ezt tudom, akkor mosolyognom kell: jó, hogy vagyok ezen a világon. Isten akarta, hogy legyek, hogy ott, ahol vagyok, teljesítsem a küldetésemet. Nem úgy vagyunk értékesek, ahogyan ez a világ akarja nekünk mondani, hogy azért vagy értékes, mert sok pénzed, új telefonod, jó beosztásod van, sokan fölnéznek rád, szép az autód, szép a házad. Nem ettől vagy értékes. Azért vagy értékes, mert Isten megteremtett téged, és azt akarja, hogy csángó legyél, és azon a földön csángó emberként éld meg az életedet. Adj gyermekeknek életet, neveld fel őket, szeresd őket, és higgye el az a gyermek, aki a te családodban nő fel, hogy jó, hogy van ezen a világon. Ezért vagy értékes. Drága kincs. Ami nagyon fontos mindannyiatok számára: tudjátok, hogy honnan jöttetek, s hogy most mi a feladatotok. S aki segít bennetek, hogy összekulcsolt kézzel el tudjátok mondani a miatyánkot, aki segít benneteket abban, hogy megértsétek, az a legfontosabb, hogy élet legyen köztetek és bennetek, azokat segítsétek, és azokra nézzetek föl. Értékes emberek vagytok, Krisztushoz tartoztok.” A csíksomlyói búcsú nem ért véget a szombati liturgikus programmal: több imacsoport, magánszemélyek, köztük a csángók is vállalták az éjszakai virrasztást, hogy elnyerjék a kért kegyelmeket, és a kápolnánál várták a hajnalt, hogy a hagyomány szerint megláthassák a Napba öltözött Asszonyt. Józsa Zsuzsanna Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. május 17.„Énekből és imából is házat lehet építeni”Szovátán hétfőn felszentelték az iskolanővérek Marianum háznak nevezett lelkiségi és kulturális központját. A központ több mint kétszáz Nyárád menti és szovátai gyermek rendszeres zenei oktatását és nevelését teszi lehetővé. A magyar állami támogatással felépített épületet Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentelte fel – számolt be az MTI. Az avatóünnepségen Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára arról beszélt, hogy az elmúlt napok székelyföldi eseményei – Márton Áron püspök szobrának és a Marianum háznak az avatása is – a közösség erejét jelzik, amely mellett a magyar kormány mindig ki fog állni. Az államtitkár hozzátette: mindig számíthatnak a magyar kormányra azok az emberek, akik gyújtópontjai közösségeiknek, akik a gyermekeket keresztény életre, hazaszeretetre, magyarságra, de ugyanakkor a mások tiszteletére tanítják. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke kijelentette: Erdély betöltéséhez „népességmegtartó képesség és képességmegtartó népesség kell”. Úgy vélte, az új központ mindkettőt szolgálhatja és a térség népfőiskolája lehet. Az erdélyi népfőiskolai hagyományokra utalt Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is ünnepi beszédében. Kijelentette, hogy a népfőiskolai mozgalom újraélesztéséhez mind az alap, mind a közösségi igény megvan. Úgy vélte, az alap és az igény találkozása biztosíthatja a következő évtizedekben is az erdélyi magyarság fejlődését. Böjte Csaba ferences szerzetes szerint a Marianum ház arra példa, hogy énekből és imából is házat lehet építeni. „Ne nyafogjunk, ne panaszkodjunk, ne hisztizzünk, hanem álljunk neki felépíteni Erdélyországot, a Kárpát-medencét” – biztatott a Szent Ferenc Alapítvány elnöke. Lobmayer M. Judit, a Boldogasszony Iskolanővérek tartományfőnöknője arra emlékeztetett, hogy a rend épp 105 éve nyitotta meg a kolozsvári Marianumot, amelyben leánygimnázium és tanítóképző is működött az 1948-as államosításáig. A szovátai Marianum ház az egykori kolozsvári Marianum szellemiségét viszi tovább. Szovátán hétfőn délután avatták fel a Szent Ferenc Alapítvány Szent József Gyermekotthonának a sportpályáját is, melynek létrehozásához szintén a magyar kormány nyújtott támogatást. Krónika (Kolozsvár) 2016. május 23.Király Károlyról szóló könyvet mutattak beMegjelent Király Ibolya Emlék-repeszek című könyve testvéréről, Király Károlyról. A kötetet szombat délután mutatták be Budapesten, a Magyarság Házában. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke kiemelte: Király Ibolya könyve segít megérteni, hogyan működött a Ceausescu-rendszer, ez a ma már elképzelhetetlen világ, segít megérteni azt, "hogy mivel éltünk együtt, és min próbáltunk változtatni". Lezsák Sándor felidézte: számukra, akik a hatvanas évek végén, hetvenes évek elején fedezték fel a Kárpát-medencét, "legendás név volt" Király Károlyé. A politikust méltatva kitért arra, hogy nagycsaládból származott, fiatalkorában hatással voltak rá a baloldali eszmék. 1968-ban a Kovászna megyei pártbizottság első titkára lett. Egyre feljebb került, de a "magyarság helyét keresve" a Ceausescu-rendszerben "egyszer csak rádöbbent, hogy cserbenhagyták". Ekkor, 1972-ben fordult szembe pártjával, és haragította magára a román pártvezetést. Ettől kezdve folyamatosan atrocitások érték, sőt, Ceausescu meg is ölette volna, ha a pártvezetés nem tart a nyugati sajtótól. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy a legfontosabb feladat, hogy "megbecsüljük azokat, akik a nemzetért mindig, mindenkor és minden körülmények között kiálltak". Ugyanakkor – követve az ő példájukat – ma is lépéseket kell tenni az Európában élő kisebbségekért. Rámutatott: a mai, 21. századi Európa lakosságának 85 százaléka tartozik többségi társadalomhoz, 10 százalék – közel 50 millió ember – él kisebbségben, és 5 százalék migráns, bevándorló. A hivatalos európai politika mégis szinte alig foglalkozik a lakossága 10 százalékát kitevő kisebbségben élőkkel. Bíró Zoltán, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet (Retörki) főigazgatója hangsúlyozta, hogy nem Király Károly az egyetlen, de biztosan a nagyon kevesek közül való, akik hatalmas elszántsággal képesek voltak ekkora fordulatra: Ceausescu köreiből egyszer csak szembefordulni a rendszerrel. Hozzátette: nem egyszerűen politikai szembenállás miatt, hanem egy nemzet, a magyarság érdekében tette ezt. A Retörki főigazgatója kitért arra, hogy a kötet műfaja nehezen meghatározó, hiszen egyszerre tanulmány, memoár és dokumentumok gyűjteménye. Éppen ezért a kötet egyszerre tudományos és életszerű – tette hozzá. Király Ilona arról beszélt, hogy könyvében folyamatosan csapong: hol zárójelben írja meg utólagos reflexióit vagy beolvas egy volt barátnak, akiről időközben kiderült, hogy besúgó volt, vagy a naplójából idéz, vagy az előkerült dokumentumokat közli. Király Ibolya úgy fogalmazott: azoknak az "egyszerű, névtelen embereknek" ajánlja könyvét, akik abban a korban is kiálltak fivére mellett, "amikor az abszurd volt a normális". A kötet az Antológia Kiadó gondozásában jelent meg a Retörki Könyvek sorozat 15. tagjaként. Király Károly 1930-ban született Mezőségen, 18 éves korától a háborút követő ínséges időkben elkötelezte magát a romániai kommunista ifjúsági mozgalom mellett. 1968 és 1972 között az újonnan létrehozott Kovászna megyei pártbizottság első titkára, a megyei néptanács elnöke. 1972-ben lemondott minden magas állami és pártfunkciójáról. 1978 és 1990 között a meggyesfalvi konzervgyár igazgatója, ez idő alatt több tiltakozó beadványt írt, az utolsót 1987-ben Ceausescunak címezve. 1989 december végétől 1990 májusáig a marosvásárhelyi Nemzeti Megmentési Front elnöke, 1990 májusától a román szenátus alelnöke. Még ebben az évben megalakította a Nemzeti Kisebbségi és Etnikai Szövetségek Ligáját. 1991-ben a román parlament 514 tagja közül egyedüliként nem vett részt az új alkotmány megszavazásán, annak kisebbségellenes passzusa miatt, amiért megfosztották szenátori mandátumától. 1993-ban alapította a Székely Faluért Alapítványt, mezőgazdasági gépekkel támogatta a székely falvakat, és több mint félmilliárd lejjel segítette az egyházakat, civil, politikai és ifjúsági szervezeteket, nagycsaládokat, időseket. Népújság (Marosvásárhely) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
